„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Az érettségi „szigorítása” az első lépés az érettségi rangjának visszaadásában, a vizsgarendszer átláthatóbbá, egységesebbé, ésszerűbbé tételében. Interjú.
„– Államosítanak?
– Dehogy. Az iskola az állami fenntartás mellett is a helyi közösségé marad, amennyiben akarják, az önkormányzatok változatlanul tulajdonosai lesznek a közneveléshez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyonnak. Az elmúlt hetekben rendre államosítással mint abszolút rosszal próbáltak ijesztgetni az örökös bajkeverők. Ma senkitől nem vesznek el semmit, az államosítás tehát rosszindulatú fenyegetés, valótlanság. A valóság az, hogy a megújuló köznevelési rendszerben az állam a felelősségével arányos, tehát a mostaninál nagyobb szerepet vállal, és az ehhez szükséges jogait gyakorolja is majd. Tudom, sokan türelmetlenek és izgatottak voltak amiatt, hogy a változások apró részleteit nem ismerték. És elhitték azokat a rémhíreket, amelyeket az állami feladatátvétellel kapcsolatban – meglehet, szándékosan – terjesztettek a megújulást ellenző politikai erők.
– Az önkormányzatok tömegesen adták át intézményeiket az egyházaknak, ez sem tetszik mindenkinek.
– Tömeges átadásról nem beszélhetünk, adataink szerint százharmincöt iskolát vesznek át idén egyházak, zömmel a katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok.
– Ősztől az érettségi rendszerén is szigorítanak?
– Igen. Az érettségi »szigorítása« az első lépés az érettségi rangjának visszaadásában, a vizsgarendszer átláthatóbbá, egységesebbé, ésszerűbbé tételében. Az átalakítás a fokozatosság elvét betartva történik, ugyanis kudarcra ítélt minden olyan próbálkozás, amely hirtelen változtatást akar e területen. A követelményszint emelésével az a célunk, hogy nőjön az érettségi bizonyítványt szerzők tudása. Modellszámítások szerint az elégséges teljesítmény húszról huszonöt százalékra emelése kicsivel több tanulással teljesíthető. Jó, ha az olvasók világosan látják az előző évek oktatásirányításának kártételeit. Miközben a fejlett országokban ötven százalék körül határozzák meg az elégséges szintjét, a mi rendszerünkben ez húsz százalék volt. Nyilvánvaló, hogy ez nem mehet így tovább, hiszen a szint leszállítása mára azt hozta, hogy a felsőoktatásba egyre kevesebb tudással is be lehetett kerülni. Az érettségivizsga-rendszer átfogó átalakítását 2016-17-re tervezzük. Amilyen az oktatás minősége, olyan az ország jövője. Ez előbbire pedig a legerősebb hatást mindig az érettségi követelményei jelentették.”