Egy kis forinterősödés és beelőzzük Lengyelországot
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Megtalált töredékek egy ismeretlen fotóalbumból
2012. május 06. 14:09
Olyan vizuális környezetszennyezés alakítói és részesei vagyunk, amely egyre jobban elsivárosítja látásmódunkat.
2012. május 06. 14:09
„Egy hűvös szeptemberi szombat reggelen gyalogoltam a sarki újságostól hazafelé az úttest kellemesen meleg napos oldalán, amikor a járdán, a húgyfoltos aszfalton, az éppen aktuális őszi lomtalanítás után ottmaradt szeméthalmok között szanaszét hajigált és összetaposott 6x6-os negatívokra lettem figyelmes. Gondolkodás nélkül odaléptem a már formátumából adódóan is izgalmasnak ígérkező leletanyaghoz, és végül huszonhét darab szakszerűen felvágott rollfilmes negatívkockát és két színes, keretéből kihajított kisfilmes diapozitívot gyűjtöttem össze. Az igazi meglepetés már otthon ért, amikor digitalizálni kezdtem a negatívokat. A fotókon a budai Lágymányoson egykor élt polgári család mindennapjai elevenedtek meg az 1930-as, 1940-es évekből.
A valamikori Budai körút, majd 1909-től Verpeléti, végül az 1950-es évek vége óta Karinthy Frigyes út sokat megélt az elmúlt évszázadban, és bizonyára ma már az sem tekinthető kirívó esetnek, hogy a városrész privát múltjának értékes fragmentumait egy mozdulattal hajítsák ki az aszfalton gyülemlő szemétdombra, melynek maradékaira már a lomizók tömegei sem tartanak igényt. Persze a mozdulat nyugodtan tekinthető jelképesnek, egy régóta tartó folyamat emblematikus gesztusának is.
Volt idő, amikor a személyes jellegű fotógyűjtemény, a családi fényképalbum jelentős szerepet töltött be a társadalom életében, a személyes családtörténetek rögzítésében, feldolgozásában. A nyom- és jelhagyás ősi szándékának egyik 20. századi jelensége volt a családi fényképalbumok készítésének igénye. E könyvecskékben kézbe vehető és lapozható formában, esztétikai, sőt dramaturgiai szempontok alapján megszerkesztve lehetett elhelyezni a család mindennapjainak vagy éppen jeles eseményeinek fényérzékeny emulzióra rögzített pillanatait. Mindazonáltal mára a családi fényképalbumok készítésének magánszakralitással átitatott szándéka a múlté lett. A technika fejlődésével és a fotográfia minden eddiginél szélesebb körű demokratizálódásával ma már nincs igény ilyesféle gyűjtemények készítésére. Ráadásul a digitális fotótechnika megjelenésével a folyamat újfajta jelenségekre is felhívja a figyelmet. Napjainkra a képcsinálás aktusa teljesen hétköznapi tevékenységgé vált, aminek következtében elképesztő mennyiségű és többnyire silány minőségű felvételek tucatjait készítjük el. Számítógépeinket sok gigabájtnyi képanyaggal terheljük, melynek jelentős részét szinte soha nem nézzük vissza és soha nem használjuk fel semmire. Olyan vizuális környezetszennyezés alakítói és részesei vagyunk, amely – azon túl, hogy egyre jobban elsivárosítja látásmódunkat – időnként komoly etikai problémákat is felvet, gondoljunk például magánképeink ellenőrizetlen internetes felhasználására.”
A kegyelmi ügy nem kegyelmez
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Kedves Külügyminiszter Asszony!
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
Szondi Vanda kormányszóvivő: „Nem volt még olyan, amiben eltérő véleménye lett volna a kormánynak a miniszterelnökétől, de előttünk áll még 4 év”
A Tisza-kormány szóvivői kifejtették: „Ha Magyar Péter kommentel a Facebookon, akkor az a miniszterelnök kommentje”.
Felfedte Nagy Ervin, miért is vállalta el az államtitkári posztot
Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.
Magyar Péter nem tart igényt Orbán Viktor véleményére, pedig nem ártana
Még bőven van mit tanulnia, ha valóban sikeres miniszterelnök akar lenni.
Lesz majd nemzeti konzultációnk is
Illetve dehogy lesz, ez teljesen más, ez valódi lakossági részvétel lesz a propaganda helyett.
Úgy tűnik, a fideszesek megússzák ezt az elszámoltatást
Dr. Erőss Pál unokája felmentette a KEHI vezetőjét.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2012. május 07. 05:37
Egy bén ember még nosztalgiázik a régi képeken, feleleveniti a régi emlékeket. Rohano világunk digitál rendszere ellehetetleniti ezt is.
Válasz erre
0
0
mer'kaba
2012. május 07. 01:11
És akkor mit kéne csinálni?
Mégis mi a mondanivalója ennek a cikknek? Hogy ha lefényképezzük önmagunkat és családunkat, ahogyan és amiért ezt kitalálták, akkor már környezetszennyezők vagyunk? Akik jobb, ha átadják a helyüket a profi fotósvilágnak, vagy mi? A vizuális környezetszennyezés számomra nem ott kezdődik, hogy lefényképezem a családomat...hanem ott, hogy folyton ott leselkedik rám vizuálisan az a k.rva reklám, akárhová is nézek. Más emberek fotóira rá kell keresni...
Miről beszél ez az ember? Hogy elsivárosítjuk a látásmódunkat azzal, hogy egymást fényképezzük, mi, akik megszámlálhatatlanul sokfélék és sokféleképpen vagyunk?
Szerintem ez egy barom, aki a cikket írta, és nem tud túllépmi azon, hogy az a fotográfia, ami sárgásbarnás és halott embereket ábrázol...
Vagy még rosszabb, hogy azt sem tudja miről beszél!
Válasz erre
0
0
Csomorkany
2012. május 06. 17:04
A halálom, amikor egy kirándulás után tartott bulin azzal töltünk másfél órát, hogy az elkészült többszáz képet visszanézzük. De az is, amikor előválogatom a többszáz képet, hogy ez is vacak, az is vacak, na ez éppen nézhető...
Úgyhogy már évek óta nincs fényképező gépem.
Válasz erre
0
1