A magyar modernség lehetősége

2012. május 22. 10:37

A jobboldalnak is el kell ismernie a saját összetettségét és az ebből fakadó nézetkülönbségeket.

2012. május 22. 10:37
Schöpflin György
Mandiner

Mi a jobb? Az együgyű válasz: az, ami nem bal, amelyet a bal nem fogad el, illetve támad, az lenne a jobb! Csakhogy ezzel a jobboldal egyértelműen átadná saját identitásának, stratégiájának megfogalmazását a baloldalnak. Utóbbi ennek persze kimondottan örülne, „mindig is mondtuk” felkiáltással, hogy minden, ami tőle jobbra áll, az egy nagy jobboldali egyveleg, magába foglalván a nem demokratikus jobboldalt is. A jobboldal önmegfogalmazása természetesen másból tevődik össze, mégis elkerülhetetlenül a kontraszton keresztül érthető meg – ha nincs baloldal, akkor a jobbnak sincs sok értelme. Most tekintsünk el a jobb-bal fogalmak tagadása körüli vitától, hiszen jobb és bal nagyon is létezik Magyarországon, illetve kapcsolódik a hozzá közelálló európai pártcsaládhoz.
A kommunizmus utáni világban a konzervatív jobboldal nehéz feladattal állt szemben: ha mi konzervatívnak definiáljuk magunkat, mi az a múlt, amelyet mi konzerválunk?

A kommunista múltat nem használhatjuk, de a kommunizmus előtti múlt sem ér sokat, mert a kommunista évtizedek radikálisan átalakították a társadalmat, kegyetlenül megoldották a parasztkérdést, erőszakkal létrehoztak egy ipari munkásosztályt, ill. kialakították Milovan Gyilasz új osztályát: nevezzük ezt a nómenklatúrának.

Miből lehetett tehát 1989 után megteremteni, újraképzelni a magyar jobboldaliságot? A kereszténység, a keresztény demokrácia csak kis mértékben segített, mivel a magyar társadalom csupán részben vallásos (szemben a lengyel mintával), és nálunk is szerepet játszik „a hit hovatartozás nélkül” jelensége. Maradt a nemzet. Ez egy egész sor újabb problémát vetett fel: a 15 millió magyar, és a határon túliak kérdését, a magyar állam szerepét, a diaszpórák kötődését, de legfőképpen a nemzeti mivolt ádáz tagadását a baloldalról. Külön kérdés, hogy a magyar baloldal eleve elvetette egy baloldali nemzetfogalom meghatározását, és ezzel komoly szívességet tett a jobboldalnak: átengedte a nemzetet ellenfelének és figyelmen kívül hagyta a nemzeti mivolt autentikus élményét. Szögezzük itt le: a nemzeti mivolt egy pillanatra sem azonos a nacionalizmussal, illetve a kirekesztéssel - de ennek a kérdésnek az elemzése már más irányba vinne.

Ezekből az elemekből el lehetett kezdeni a jobboldaliság újjáépítését, és bár lehet ezeket szükségesnek nevezni, de önmagukban még nem elégségesek. A hiányzó elem, szerintem, a magyar modernség kialakítása. De mit is jelent a 21. században a modernség? Világos, hogy itt eltérhetnek egymástól a válaszok és hogy a kortárs modernség esetleges: más manapság, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt, arról nem is beszélve, hogy a kommunizmus torz modernsége komoly tehernek számított és számít a mai napig is a modernség újrafogalmazásában. Innen nézve a magyar jobboldal vállalkozása nagyon komoly kihívással nézett (néz) szembe. Igaz, itt is volt egy kisegítő körülmény. A baloldal teljesen elhanyagolta kérdést, némileg leegyszerűsítve egy általa elképzelt „nyugati” modernséget szeretett volna ráerőszakolni a magyar társadalomra. Érdekes itt a párhuzam: a nómenklatúrából kialakult baloldal hajdanában Moszkvából táplálkozott; később Moszkvát felcserélte a Nyugattal. Az, ami ebből a konstrukcióból kimaradt, maga a magyar társadalom aspirációi, illetve az elmúlt húsz év társadalmi változásai, amik mindezt csak tovább bonyolították.

Miből állna a magyar modernség?

1. Felismerése annak, hogy maga az ún. rendszerváltás (rendszermódosulás?) csupán kismértékben hozta létre a modernség előfeltételeit. Elsősorban azért, mert nem volt egy mély cezúra, a kommunista rendszer haszonélvezőinek túl sok hatalmat, befolyást, társadalmi tőkét sikerült átmentenie, tehát szükség volt a radikális törésre. Ez pedig szépen illusztrálja a kommunizmus utáni konzervativizmus paradox feladatát: ahhoz, hogy sikeres legyen, radikálisan kell gondolkodnia. Nyugat Európában ezzel szemben ennek nyoma sincs, bár az USA-ban a Tea Party is egyre radikálisabb vonásokat mutat.

2. Európa nélkül nincs modernség: igen, de az európai „egység a sokféleségben” nem ad egyértelmű választ arra a rejtett kérdésre, hogy mit tarthatunk európailag elfogadhatónak, és mit nem. A 2010-ben megválasztott Fidesz-kormánynak ez nem egyszer komoly problémát jelentett, már csak azért is, mert Európa nem egységes, hanem sok Európa van. Ez gyakran inkoherenciákat teremt, nehéz az igazodás, illetve felmerülhet a kettős mérce problematikája is. Mégis, Magyarország strukturálisan része Európának, ebből kell kiindulni, akármilyen nehézségeket is jelenthet az igazodás. Végső soron az Európai Unió nem a Szovjetunió.

Ebben a kontextusban Európa a demokráciát jelenti, a konfliktusok békés megoldását, a puha hatalom szerepét, a szolidaritást (elvben legalább is), de leginkább a gyors változások kezelését, a tudásalapú társadalmat, a hatékony államgépezetet, a formális és informális intézmények integrálását és nem utolsó sorban az önreflexivitást, a nem-lineáris folyamatok legitimitását. A modernség egy sokkalta összetettebb életmódot jelent, mint a kommunizmus, tegyük hozzá.

3. A magyar nemzet problematikája Trianonnak köszönhetően egy külön fejezet. Akár tetszik, akár nem, a határon túli magyar közösségeknek előreláthatólag mindig is lesz valamilyen kapcsolata, kapcsolódása Magyarországgal. A probléma középpontja, hogy milyen ez a kapcsolat most, és milyen legyen a jövőben. Mivel a jobboldal felvállalta a nemzetet, kénytelen erre választ adni, ez pedig valamennyire szembemegy az átlag európai hozzáállással, mely szerint bár nyelvi kisebbségek léteznek, ezeknek a politikai, gazdasági, társadalmi létét és jogait a többségi állam „citizenship”-fogalma határozza meg. De mi van, ha a többségi állam ezt nem teszi meg, ill. nem kielégítő módon cselekszik? Erre Európa nem ad választ, így a mindenkori magyar kormány kénytelen-kelletlen szembesül a határon túliak amúgy is összetett, változékony célkitűzéseivel.

Ezt a problémát leginkább talán úgy lehet érzékeltetni, hogy elképzelünk egy több-játékos sakktáblát, sok sakkfigurával és a játékszabályok gyakori módosulásával. Nem egy könnyű feladat, túl kevés a fix pont. Lehet, hogy ebben a komplexumban legfontosabb eltérés a következő: a magyarországi magyar társadalom számára a kulturális önújratermelődés adott, a határon túliak számára pedig nem. Ez jelenti a félreértések talaját. Innen nézve a kettős állampolgárság egy problémát megoldott, de sok másikat nem, illetve a magyar állam nem is képes megoldani ezeket, pl. a többségi társadalom intézkedéseinek következményeit.

4. A hatalom és a cselekvőképesség, az „agency”, kérdése sarkalatos eleme a modernségnek: hogyan lehet az egyedek, a polgárok egyéni aspirációit úgy maximalizálni, hogy a társadalom koherenciája ne boruljon fel; hogy a rendszer és az alrendszerek működése ne keresztezze egymást túlságosan – tökéletes rendszer nincsen –; hogy megőrizze az élet kiszámíthatóságát; hogy a hatalom ne keltsen félelmet egy olyan kontextusban, amelyben elvben minden egyes polgárnak joga van egyenlő alapon viszonyulnia a hatalomhoz. Nem könnyű és nem csak nálunk nem nem könnyű.

A magyar valóságból kiindulva lehet, hogy a legnehezebb feladat a hatalom számára elfogadni a pozitív kritika létjogosultságát. Az elmúlt két év (2010-2012) a radikális átalakításról szólt, de a most kezdődő konszolidációnak meg kell teremtenie a szélesebb, talán a lehető legszélesebb társadalmi vitának a létjogosultságát, és a jobboldalnak is el kell ismernie a saját összetettségét és az ebből fakadó nézetkülönbségeket. A probléma valójában abból származik, hogy az elmúlt húsz évben a mindenkori kritika majdnem mindig rosszindulatú volt, a lejáratást célozta meg, és nem a hatalom hatékonyabb működését vitatta meg. Azonban a vita, még a parázs vitát is beleértve, elengedhetetlen tényező a demokráciában, még akkor is, ha a jobboldal ahhoz van hozzászokva, hogy a kérdőjelek eleve a jobboldal destruálásáról szóltak. Ez nem lesz egyszerű, de ha nem fogadjuk el saját sokféleségünket, akkor könnyen belefulladhatunk saját önteltségünkbe. A szavazók ezt ritkán jutalmazzák.

5. Innen nézve örvendetes az új, kritikus jobboldali értelmiség ébredezése (ez a sorozat is részének tekinthető). Ennek az értelmiségnek több feladata is van, több talán, mint aminek tudatában van. Nyitottnak kell lennie az innováció felé, beleértve az újonnan keletkező nyugati és nem-nyugati gondolkodást. Másrészt egy, a mostaninál jóval aktívabb szerepet kellene vállalnia a nyugati baloldallal szemben, mert ezt a terepet nagyrészt a magyar baloldal foglalta el, ezáltal a magyar gondolkodás értékes része hang nélkül marad. Ehhez még hozzájárul a magyar társadalommal fenntartandó kapcsolat. Némileg ez a budapesti átok, vagyis hogy a főváros magába szívja az értelmiséget és nem ad neki rálátást az ország négy-ötödére (csak megjegyzés, hogy Budapest, mint „vizfej” problémája sem választható el Trianontól). Hozzáteszem, ez a baloldaliak Achilles-sarka...

6. A Budapest-nem-Budapest problémája már hallgatólagosan felmerült a nemzet-fogalommal kapcsolatban is, de ennek van egy kizárólag magyarországi vetülete is: a társadalom, a szavazók négyötöde nem budapesti, és nem szereti azt, hogy nevében mindent a főváros döntsön el. A mindenkori jobboldal ezt nem veszítheti el szem elől, mert ha igen, akkor a szavazók ezért megbüntetik. Jogosan.

 Ha ezekkel az egyáltalán nem könnyű feladatokkal szembenézünk, akkor megtalálhatjuk a magyar modernség lehetőségeit. Amennyiben sikerül a jobboldalnak ezt a magyar modernséget – hangsúly egyaránt a magyaron és a modernségen – fenntartani, karbantartani, fejleszteni, akkor hosszú távon is megőrizheti a szavazópolgárok támogatását.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bendeguz
2012. május 23. 15:38
"lám-lám az ország legkifizetődőbb állásában ül: az Európa Parlament Fidesz-frakciójában…" Mert ő alkalmas rá. Te meg nem. Lehet tovább irigykedni.
Zokni
2012. május 23. 10:11
Dicséretes ambíció, hogy az újszülöttek naivitásával abszolút értelemben szeretné megfogalmazni a jobboldaliságát. A gond csak az, hogy a jobb-bal felosztás VALÓBAN a baloldaltól származik, amikor egykor meghatározta a politikai csoportosulásoknak az általuk képviseltek ÉRDEKEIN alapuló gyökerét… (Közben „ügyesen” átcsúsztatja a szocializmusbeli elitet a jelenlegi baloldalra, ami MÉG szerintem korai. Majd 50 év múlva, ha kihalnak az utolsó tanúk, akkor majd interpretálhatják [hazudhatják] a múltat kedvükre az utódaik, ahogy éppen a politikai érdekük diktálja… Most azért ez így húzós, mert jól látszik a JOBBoldali pálinkás, szuszogó, vadászó, „uram-sportársamos”, manipuláló, háttérben saját flekkensütögető [hajjaj!…] hasonlóság az egykori párttitkárok rétegével.) DE lássuk, hogyan is sikeredik a „pozícionálás”? I. A kereszténység, mely Ön szerint jobboldali sajátosság, nem tűnik alkalmasnak, mert számos magyar ember vallástalan. Arra sem tér ki, hogy a baloldaliságnak nem igazán mond ellent a vallásosság, csak ha a jól bevált demagógiával előrángatja az ismert (részben) kommunista TAKTIKÁT, mely a politikától elszigetelte a vallást, hogy az egyházi befolyást korlátozza. II. Természetesen az nem igaz, hogy a magyar baloldal átengedte volna a “nemzeti mivoltot” (szép szó…), amit el is ismer, hiszen maga mondja, hogy a JOBBOLDALI nemzetfogalmat veti el a baloldal. Nyilván. Mert a BALOLDALIVAL azonosul… Melyet sosem „vetett el”. (Ez megint egy „ügyes” csúsztatás, ugyanis ami MÁS, az még létezik…) E két fogalom tehát már eleve nem lehet kizárólagosan a jobboldal sajátja. Előveszi a “modernséget” (III.). Lássuk, mit is kezd vele? 1. Ön szerint nem volt eléggé „konzekvens” a rdváltás. Hát, ez a kocsi elment. Nyilván, ha mindenkit kiirtanak, akkor mondhatja az újakkal létrehozott társadalomra, hogy az minden vonatkozásában ellentéte a szocializmusbélinek. És már nem lenne, aki rámutathatna arra, hogy ez tévút: a társadalmi változások nem egy elit lefejezésén múlnak, s nem egy új elit kiépítésén. Azzal áltatja magát, hogy ezért a „radikalizmusra” ösztökél. Mintha a következetesebb pusztítás valamit inkább kiépíthetne egy lusta reformfolyamathoz képest. Egyébként, hogy MIT is kéne kiépíteni, arról nem tesz említést… Mindenestre… 2. …Mindenesetre európai valami kell, hogy legyen. Közben elővesz néhány kedvelt toposzt: „kettős mérce”, az „unió” elé pillanatra odateszi a „szovjet” szót…, és hogy „nem egységes” (kellene?)… De hopp, konkretizál. Európai a demokrácia, az alkalmazkodóképesség, a civilszféra „integrálása” és a „nem-lineáris folyamatok” (mire célozhat…). Helyes. De ezek miért lennének „jobboldali” fogalmak? 3. Majd sajátos “magyar” variánsnak állítja be a határokon túli magyar diaszpórát. Miért is? Hisz nagyságrendileg jelentősebb széttagozódás van az európai népek körében. Miért kéne ehhez különleges “magyar út”? Miért nem fedezi fel, hogy az integrálódó Európa éppenséggel egy érdemi megoldás a “problémára”? Akár még a „kulturális önújratermelésre” is? 4. Nehéz lesz az orbáni autokratizmust konszolidálni – „pozitív kritikával” a„legszélesebb társadalmi vitákkal”, hiszen ÚGY került hatalomra, hogy élen állt a „rosszindulatú, lejárató kritikában” - a mindenkori hatalommal szemben. De nyugi: a Fidesz nem is hagyatkozik erre. Inkább megszünteti a demokratikus garanciális intézményeket, korlátozza az ellenvélemények felszínre kerülését, és elterjedését, mindent megtesz, hogy a „konszolidáció” valójában az ellenzék szeparálása, hangjának elfojtása legyen… Lám, hiszen Ön is csak a jobboldalon reméli a vita lehetőségének kialakulását, azt meg belül elintézik, kérjen sorszámot… (Hm. Álljunk meg egy ihletett pillanatra: milyen szép is ez…) 5. Gond van a „nyugati baloldallal szembeni” szerepvállalásával (mit is jelent az?), a társadalommal való kapcsolattal (m’ér, a „Polgári Körök” nem köröznek?), és az egy centrummal (Bp.), ami negatív választási következményekkel járhat… (6.) Tehát nemigen sikerült konkrétabb fogalmakkal meghatároznia a jobboldal helyét. Mert a vallás (NEM a kereszténység, érdekes, EZ már baloldali gesztus lenne?), NEM LEHET kizárólagosan jobboldali, ahogy a „nemzeti” orientáció sem. (A „konzervativizmus” jobboldali girlandjára nem mond semmit. Persze, mert belegondolva, nem igazán találni bármit is erre a magyar történelemben, hiszen a nemzeti felemelkedés „polgári” formája legalább felerészben a zsidó polgárság kialakulását jelentette, és ráadásul egy olyan időszakkal tetőzött, mely az elnyomókkal való kiegyezés után következett be, s EZ, meg a kitántorgó milliók, valamint világháború – de még Trianon is…- nem igazán szolgál a „boldog aranykori nemzeti gondolat” nosztalgiás álmainak mintájául…) Marad a „modernség”, mint csoportképző ismérv (JOBBik híján…), de az látható, hogy e praktikus eszköztár a hatalom megőrzése érdekében valójában vagy nem különösebben csábító (múltbeliek írmagja kiirtása, határon kívüliek integrálása, ami már inkább az Eu-n belül értelmes..., és a "berken belüli" viták), vagy nehezen lehet elvitatni a rá formált jogot a jobboldallal szembeniektől (Európai orientáltság, vidék megszólítása). Így nehéz megmondani, mi is a jobboldal sajátossága, de én segítek: hát MOST IS az, hogy a „középosztály” („g” nélkül, viszont a „felső” szócskával kiegészítve…) érdekeinek rövidtávú kielégítése és hosszútávra szóló biztosítása - a tömegek folyamatos beetetésével a „népi-nemzeti”, és a (a baráti…) kereszt(y)ényi maszlaggal, meg a földi mennyország ébrentartandó reményével, ÉS az állandó „kommunista rém” emlegetésével… Ha Szerző ezzel nem azonosulhat, akkor speciel NEKI remek lehetősége van arra, hogy identifikálja a saját jobboldali pozícióját: elég, ha körülnéz, s látja, hogy lám-lám az ország legkifizetődőbb állásában ül: az Európa Parlament Fidesz-frakciójában…
trollmagnet
2012. május 22. 21:35
Nincs jobb és bal, csak fent és lent. Ezért van az, hogy a "fent" és "lent" egyszerre lehet jobbos és balos is.
sóhivatalnok
2012. május 22. 13:03
Mondjatok már egyetlen kib@szott dolgot az Orbán-kormány elmúlt két évéből, aminek köze van a modernizációhoz...!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!