Pólót vegyenek

„»A medgyesegyháziak szerették volna mindezt elmondani a Szolidaritás Mozgalom péntek este a helyi Hegedűs étteremben tartott lakossági fórumán, de nem volt rá alkalmuk. Kónya Péter és társai másfél órát beszéltek az Orbán-rendszer fasizmusáról, arról, hogy a választáson kivel működnek együtt és kivel nem, kérték, hogy 1500 forintért vegyenek pólót és támogassák a mozgalmat – de azt eszükbe sem jutott megkérdezni, hogy a helyieknek mi a problémájuk.«

Ez az idézet az egyik leghitelesebb magyar újságíró, Tanács István múlt szombati riportjából való, s nagyjából benne van, hogy miért nem járok már régóta ellenzéki fórumokra és tüntetésekre. Mert nagyjából mindenütt ez van. Világnagy okosságok hangoznak el, egyik ellenzéki politikus jobban odamond, mint a másik, csak közben lerí róluk, hogy éppen a hivatásuk tárgya zavarja őket a legjobban: a nagyközönség az eléggé unalmas nyavalyáival.

Nem mintha ez annyira meglepő volna, csak épp azt nem értem, hogy ha egy vezetőség pólót akar eladni, miért utazik Medgyesegyházára, miért nem hirdet a Vaterán, mint ahogyan az Orbán-rendszerről szóló téziseit is minden további nélkül közli bármelyik ellenzéki lap, kár ezzel távoli falvak lakóit terhelni. Akik egyébként még mindig abban a naivitásban élnek, hogy azért jönnek el hozzájuk politikai vezetők, mert kíváncsiak az életükre, már csak azért is, mert egy rendszer igazi arcát mindig a helybéliek bajai tükrözik leginkább. (...)

Ez csak azért lehet fontos, mert nem is olyan régen Kónya Péterben még sokan a magyar Lech Walesát látták, a Szolidaritásban pedig a jövő letéteményesét; hát ez lett belőle, és ez rosszabb, mint a nemzeti konzultáció.”