Ádernek nehezebb lesz

„MM: Hogy milyen szerepet tud betölteni az új magyar elnök? Beszéljünk Áder Jánosról, akit a miniszterelnök e hivatalra jelöl! A vele kapcsolatos legfontosabb kritika úgy hangzik, hogy személyisége szürkének látszik. Pláne, ha olyan karizmatikus elnökökhöz hasonlítják, mint Havel vagy Lech Walesa. Nekik a múltjuk is más, márpedig egy köztársasági elnöknek nyilván egész életével kell jót állnia azért a szerepért, amit utána betölt…

SchGy: Ez egy másik nemzedék. Nem akarom lebecsülni a nagy nemzedéket, de mondjuk úgy, Havelnak és Walesának sokkal könnyebb volt kimagasló erkölcsi, de politikai szerepet is játszani. Áder nyilván jóval fiatalabb náluk, 52 éves, ha jól emlékszem. Tehát ha elnök lesz, más lesz a helyzete.

MM: És ez nem hátránya neki? Hogy fiatalabb révén kevésbé ismert nemzetközi téren?

SchGy: Én… ezt nem tartom hátránynak. Ki ismeri nemzetközileg a mostani lengyel államelnököt? Ki tudja megnevezni?

MM: Jogos a kérdés… De nyilván Lengyelország nemzetközi súlya más, mint Magyarországé. És ilyen szempontból érdemes elgondolkodni…

SchGy: Akkor maradjunk mondjuk Bulgáriánál. Én nem tudom, ki a bolgár államelnök. Bulgária egy kb. nyolc milliós állam, olyan nagyságrendű, mint mi vagyunk. Vagy ki a portugál államelnök?

MM: És akkor erre az ismeretlenségre volna ítélve Áder János is? Vagy milyen elnöki szerepfelfogás lenne az, ami Schöpflin György szerint hasznos lehetne a mai helyzetben?

SchGy: Ezt nem én döntöm el, természetesen. Úgy látom egyébként, hogy az elnök honi szerepe esetleg fontos lehet. A kérdés az, hogy milyen – személyes, illetve intézményi – autoritással veszi át a hivatalt? Csorbult-e az intézmény autoritása azáltal, hogy Schmitt Pálnak le kellett mondania, mindnyájan tudjuk, miért. Ezekre a kérdésekre azonban nem tudok válaszolni, mert alakulófélben lévő folyamatról beszélünk. Legfeljebb annyit mondanék, hogy a politikában mindig vannak lehetőségek. És persze mindig vannak választási kényszerek. Még egy viszonylag szűk mozgástérrel rendelkező államelnök is időnként befolyásolhat folyamatokat. (...)

MM: Igen, egy hosszú lejáratú királynőnek ez előnye lehet… Ha most visszatérünk Magyarországra, élesen megosztott társadalmi-politikai helyzetet találunk. Vajon Áder képes lehet-e betölteni azt a szerepet, amit az Alaptörvény is elvár a köztársasági elnöktől, hogy megszemélyesítse a nemzet egységét (9. cikk (1) Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét…).

SchGy: Ez attól függ, hogy mit értünk a nemzet egységén. Ez sokkal nehezebb kérdés, mint ahogy az emberek általában gondolják. Szerintem a nemzet fogalma kiterjed-e a határon túliakra, de a baloldalon ezt vitatják. Vagy az itt élő, nem magyar állampolgárokra, esetleg olyan magyarokra, akik nem Magyarországon élnek, és nem itt adóznak? Már régóta mondom, hogy az egyik legnagyobb problémája ennek az országnak, hogy nem tudunk megegyezni arról sem, hogy mi az, hogy állam, nemzet, társadalom, nép – ez nagyon nehéz kérdés.”