„ehhez képest minden költészet, ideológia, küldetés, elszánás és a többi okosság teljesen mellékes. egyébként a könyvvel vagy a filmmel is így van ez. legyen jól olvasható, legyen elejétől a végéig nézhető. persze, tudom, hogy sokszor más mindeneken is múlik, és hiába fogyasztottam el tarkovszkij sztalkerét minimum nyolcszor, vannak, akiket félszer sem húzott be az a két és fél óra. mégis, a borban egyszerűen jön le ez. ha valami büdös, akkor büdös. ha valami savanyú, akkor savanyú. ha valami keserű, akkor keserű. nincs az a mondanivaló, ami az ilyesmin segítene. akárki állítja az ellenkezőjét, ne higgyetek neki.
ma este előbb egy biodinamikus burgundi chardonnay-t bontottam, az illata tökéletesen rendben volt, de a savak felborították, igyon ilyet ötezerért, akinek hét anyja van. aztán jött egy magyar cabernet. hadd szellőzzön egy-két hétig, hátha összeáll, megmenekül. végül kikerült a dugó a st. andrea kétezeregyes hordós rozéjából. ennél különb nekem nem kell. az illata játszik, a savai vibrálnak, az egész csúszik, megállni nem lehet, elégedett vagyok. történet itt is van, de eredmény is. az egyik a másik nélkül sokkal kevésbé működik, mint a másik az egyik nélkül. ennyi az egész.”