Miért utáljuk a liberálisokat?

„És ez az alapvető problémánk, a liberális fogalomhasználat teljes győzelmet aratott a világ leírására szolgáló fogalomrendszerek versenyében, sokaknak olybá tűnik fel, hogy ez egy objektív, tudományos, egyedül lehetséges rendszer (módszer), sőt a vitát már le is zárták a liberalizmus által eldöntött kérdésekről. Élet és halál, szabadság és egyenlőség, vallás és hit, testvériség és szolidaritás, nemzet, jog és demokrácia, kisebbség vagy többség csak a liberális felfogásban értelmezhető, az ebből történő bármilyen kilépés nem más, mint az auswitz-i vonat kerekeinek kattogásra történő alakzatban menetelés.

Nem vitatkozhatunk a liberálisokkal, mert elfoglalták a fogalmakat. Ha kimondom azt hogy szabadság vagy hogy haza, nem azt mondom amit mondani akarok, hanem azt, amit mondanom kell szerintük. Ha azt a szót használom, hogy zsidó, cigány, vagy akár azt, hogy meleg, nem én döntöm el, hogy mit is akartam mondani, hanem ők. És a legszörnyűbb, hogy már én is elhittem nekik, hogy a cigány szó feltétlenül valami rosszat jelent és nem gyermekkorom Józsiját és azt az utánozhatatlan stílust és hanghordozást, ahogy alkudozik, vagy hogy Gézuka problémája az, hogy nem büszke melegségére és nem az, hogy a homoszexualitás nem feltétlenül tesz boldoggá, vagy, hogy Zoli zsidóviccei öngyűlöletre utalnak és nem humorérzékre.”