Az LMP-népszavazás 3+1 forgatókönyve

„+1. Aláírások hiányában nem lesz Népszavazás 2012

Az aláírásgyűjtés bejelentésekor azt gondoltam, ennek is van némi esélye. Aztán amikor elindultak, nekem úgy tűnt, hogy össze fog nekik jönni. A friss számok alapján viszont megint úgy érzem, hogy könnyen lehet, hogy már a népszavazás előtt megbukik a produkció. Ha tényleg csak 100 ezer körüli szignójuk van, akkor nem sok reményt látok rá, hogy a maradék 100-120 ezret ebben a néhány napban sikerülne összeszedni – a gyűjtés mindig az első időszakban a legkönnyebb. Ezt jól mutatja, hogy kezdetben sorok álltak az LMP-s standoknál, most meg általában látványosan unatkoznak a standoló aktivisták/diákmunkások. Mit tehet ilyenkor az LMP? Emeli a tétet: »Új szakaszába lép az új ellenállás. Akinek eddig tartalmi fenntartásai voltak, azoknak azt üzenem: mi komolyan vesszük a kérdéseket, de innentől a népszavazás már nem a kérdésekről szól, hanem arról: el kell zavarni a kormányt.« De ha nagyobb a tét, akkor többet lehet veszteni is.

Ilyenkor jönnek a kétségbeesett, önámító lépések, például a szakszervezetekhez intézett segélykiáltás. Aki bármit is alapoz a szakszervezetekre, az légvárat épít (éppen ezért légvár az egész Szolidaritás). A szakszervezetek társadalmi támogatottsága épp úgy halovány, mint szervezettségük: még a közszférában is nagyon alacsony a bizalmi indexük, izgalmasabb kérdésekre is nehezen szednének össze számottevő mennyiségű aláírást, nem hogy a 18 éves tankötelezettségre (aminek támogatottsága a tanárok körében finoman szólva sem egyértelmű).

Jelenleg a legnagyobb valószínűsége a +1. szcenáriónak van, ami a II. kerületi vesszőfutás után újabb nagy kudarc lenne az LMP számára – nem is annyira a kormánnyal, sokkal inkább a váltópárttal, az MSZP-vel szemben.”