Az állam fő problémája

Mit várunk ott, ahol a független intézményeink élén a következő "független" emberek állnak: Köztársasági elnök: Schmitt Pál(gium) - volt Fidesz alelnök Alkotmánybíróság tagjai: Balsai István - volt Fideszes országgyűlési képviselő Stumpf István - a Hazafias Népfront utolsó alelnöke, volt miniszter az 1. Fidesz kormányban Országos Bírói Hivatal elnöke: Handó Tünde - Szájer József, a Fidesz alapítótagjának felesége Legfőbb ügyész: Polt Péter - volt Fideszes országgyűlési képviselőjelölt Állami Számvevőszék elnöke: Domokos László - volt Fideszes országgyűlési képviselő Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság elnöke: Szalai Annamária - volt erotikus lap szerkesztő, volt Fideszes országgyűlési képviselő Többségük 9 - azaz kilenc évre került megválasztásra! Hirtelen ennyi jutott eszembe. Ki tud még több független magyar intézmény vezetőt?

Ez vajon a következő számban is meg fog jelenni? Vagy a neten jófejkedtünk egyet oda meg mehet a propaganda vagy semmi...

HVO szerkesztőségi(!) véleményének konklúziójával minden józanul gondolkodó magyar polgár egyetért. Itt és most a "távolságtartók" és a KE-i "sérthetetlenség" álérve mögé sunnyogók csupán saját felejthetetlen felelősségük vállalása alól kívánnak kibújni - sikertelenül. Megértem, hogy a HVO csak Sch.P. plágiumának következményei alapján vonja le végső és egyértelmű következtetést és nem foglalkozik Sch.P. KE-hez méltatlan "golyóstoll" szerepével, ami még többet ártott az ő és az őt kiválasztó(k) tekintélyének. A plágium-ügyhöz azonban nem csupán a húsz esztendeje elkövetett csalás tartozik hozzá, hanem Sch.P-nek a botrány kitörése óta tett számos hazug nyilatkozata is. Ez már valamiképpen nem fért bele a HVO hirtelen támadt nyílt beszédjébe - sajnos.

A Központi Nyomozó Főügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. A katonai ügyészség szerint a vádlottak - a Honvédelmi Minisztérium (HM) intézményeinek vezetői, illetve alkalmazottjai - pénzt követeltek és kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől. A nyomozati adatok alapján 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak. A tárgyalás első napján két és fél órán át ismertetett vádirat szerint a három dandártábornok - Lévai István Attila elsőrendű, Huszti András negyedrendű és Oláh János tizenhatodrendű vádlott - megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól az azoknak adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. A vádirat azt is tartalmazza, hogy a harmadrendű vádlott, Nemes Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt. Az ügyben vádlottként bíróság elé állított további, katonai szolgálatot teljesítő, illetve polgári alkalmazottak részben a "hallgatásért", részben közreműködőként kaptak pénzt. A tábornokok a HM intézményeiben - a Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Nemzetközi Igazgatóságán, védelemgazdasági főosztályán, továbbá a Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság (ez 2005 áprilisától Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatallá alakult át) - vezető beosztást töltöttek be. A vádirat szerint az ötletadó az elsőrendű vádlott volt. A cégektől visszakapott összegből 20 százalékot elkülönítettek a közös költségekre, a fennmaradó részt pedig elosztották, ám ez változott az államtitkár bevonásával, aki az ügyész ismertetése szerint a visszaosztott pénz felét kérte. A nyomozati anyagban az szerepel, hogy a vádlottak kezdetben kisebb összegeket, ajándéktárgyakat vettek át, baráti rendezvények finanszírozását fogadták el, később akár százezreket havonta a megrendelés megtartásáért. Kaptak pénzt egyebek mellett a HM-üdülőket üzemeltető és felújító cégtől, számítástechnikai szolgáltatást végző vállalkozástól, karbantartó, takarító és nyomdaipari cégektől, klímaberendezések gyártóitól, munkaruhák szállítóitól. Az összegeket parkolókban, autókban, vendéglőkben, hotelekben vették át. A vádiratot ismertető Waltner Roland katonai ügyész tételesen felsorolta az egyes cégektől a vádlottaknak visszajuttatott összegeket. Ismertetése szerint egy irodaszerek beszállításával foglalkozó cég például két év alatt összesen 3 milliót fizetett a vádlottaknak, egy ingatlanok üzemeltetésével, kertészettel, takarítással foglalkozó társaság képviselője 2004-től 2007-ig összesen 12 millió forintot, egy másik, hasonló profilú cég igazgatója 2002 és 2009 között összesen 64,5 millió forintot adott át különböző éttermekben azért, hogy velük kössenek szerződést. Egy másik cég a külföldre vezényelt katonák ingóságainak a szállításával foglalkozott, ők 2002 és 2004 között évi 24 millió forintot adtak át, míg egy delegációk szállítását végző vállalkozás 2003 és 2007 között összesen 11 millió forintot juttatott a vádlottaknak. A vesztegetési ügyet, amelyben 2010-ben kezdődött el nyomozás, eredetileg a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon tárgyalták volna, ám onnan a vádlottakkal rangban megfelelő ülnökök hiányában (a vádlottnál alacsonyabb rangú tiszt nem ülnökösködhet) az aktákat múlt év szeptemberében visszaküldték a Fővárosi Ítélőtáblának. A Kaposvári Törvényszék Ifkovics Béla vezetette tanácsában a két ülnök Mergancz Sándor és Soczó László dandártábornok, Somogy, illetve Tolna megye rendőrfőkapitánya. A vádirathoz fűzött észrevételek során a vádlottak védői közül többen is felvetették, hogy noha az ügyészség bizonyítékok sorát hozza fel, azok egyetlen személy, Oláh János vallomásán alapulnak. Az ügy tárgyalása minden bizonnyal hónapokig tart majd. A vádlottak mellett 39 tanút is meghallgat a bíróság. A tanácsvezető bíró hétfőn márciusra és áprilisra is kitűzött két-két tárgyalási napot. A tárgyalás kedden az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott meghallgatásával folytatódik. Forrás: MTI