„Előre végiggondolt stratégia része lehet, hogy a gyöngyöspatai önkormányzat nem nyújt segítséget a rászorulóknak ahhoz, hogy a mínuszokban otthonaikat felfűthessék? Közben a hivatal udvarán nagy mennyiségben áll a közmunkások által kitermelt tüzelő, amiből a polgármester saját hivatala számára új kazán vásárlását és az épület két évi kifűtését tervezi. (...)
Azt már tudjuk, hogy a hivatal dolgozói nem fognak fázni a legnagyobb télben sem, legalábbis a munkahelyükön semmi esetre sem. Azt is, hogy Juhász Oszkár szerint vannak a településen nem magyar rászoruló családok is. Kiderül az is, hogy a súlyos anyagi nehézségekkel küzdő gyöngyöspatai önkormányzat dicséretes módon igyekszik takarékoskodni, és ennek érdekében közel egymillió forintot áldozni a fűtés korszerűsítésére.
Ezzel együtt kevéssé értjük, hogy ha jelenleg legalább két évre való fa áll felhalmozva a hivatal udvarán, a rendkívüli helyzetre való tekintettel miért is nem nyújtható tüzelőtámogatás a házaikban a megfagyás szélén küszködő családok számára. Még akkor is, ha ez a jövő télre bespájzolt – és addigra a szabadtéri tárolástól vélhetően a fűtőértékéből sokat veszítő – tűzifakészlet rovására is történik. A megoldás Juhász Oszkáron múlik, a tüzelőtámogatásról szóló elutasítást saját kezűleg szignálta. De a tél közben tovább tombol.”