„Andy Vajna kormánybiztos vezényletével nemrég fogadtak el egy új filmtörvényt, amely épp az eddig elhangzottak ellenkezőjéről szól. Tegyük fel: sikerül kidolgozni a stratégiát. Mi történik ezután, leül Vajnával tárgyalni?
A mostani rendszer minden tekintetében a szakmaiság ellentéte. A dokumentumfilmeseket például testületileg beutalták a televíziókhoz – praktikusan elvették tőlük azt a státuszt, hogy ők is »filmesek«. A szakmát, ahelyett, hogy organikus egészként kezelnék, szétszabdalták, hogy aztán az egyes csoportokat külön-külön csapják agyon. Egyben nehezebb lett volna. Hogy kivel fogok leülni? Egyáltalán, lesz-e még két hét múlva kormánybiztosa a filmnek? Nem tudjuk. Nem szeretnék feltételezésekbe bocsátkozni, de nehezen tudom elképzelni, amikor elkezdünk Vajnával beszélgetni. Túlságosan különbözőnek látjuk a helyzetet. (...)
A Magyar Mozgókép Közalapítványnak vége, az új pénzosztó szerv, a Magyar Nemzeti Filmalap már pályáztat.
Számomra a Magyar Nemzeti Filmalap nem legitim szervezet. Egyrészt mert nem rendszerben és egységben gondolkodik, másrészt pedig nincs semmiféle szakmai felhatalmazása: kizárólag politikai legitimitása van. Ez kevés.Mindazonáltal szakmailag sem értek egyet rengeteg dologgal. A filmalap szellemiségében és személetében alapvetően tévúton jár: a film nem a show-biznisz része, a „target” nem a „box office”, hanem a filmeseknek az a feladatuk, hogy a saját életünkről, a saját országunkról és a saját nyelvünkön tisztán és világosan beszéljenek. Ha valaki nem erre hoz létre szervezetet, akkor nem tudom jóindulatúnak tartani. Emögött valami számítás van, ezt pedig vissza kell utasítani. Tisztában vagyok azzal, hogy ez csatákkal és konfrontációval fog járni, de ettől nem félek. Vissza kell szereznünk az autonómiánkat.
Tényleg hisz abban, hogy ma Magyarországon a szakmaiság felül tudja írni a politikai legitimitást?
Egy ámokfutásnak előbb vagyutóbb véget kell érnie. Ma annyi létjogosultságunk és levegőnk van, amennyit ki tudunk harcolni, ha úgy tetszik, azt kapjuk, amit megérdemlünk. A filmművészszövetség elnökeként igyekszem olyan körülményeket és helyzeteket teremteni, melyekben nem a konfliktusokból való menekülés útját keressük, hanem a reális és értelmes megoldásokét.”