Jézusom, Fellegi Tamás majdnem kinyírt engem!

„A 3-as metrót, amiről már a Demszky-érában tudott volt, hogy sürgősen fel kell újítani, nem esztétikai, meg egyéb okokból, hanem mert nem biztonságos, Fellegi Tamás úgy hagyta. Ízlelgessük a mondatot: Fellegi Tamás úgy döntött, hogy naponta hatszázezer ember egy balesetveszélyes műszaki állapotú berendezéssel közlekedjen. (Ami igaz a BKV járműveinek jelentős részére, viszont egy kigyulladó villamossal, vagy széteső busszal ellenben Ön próbáljon meg a Deák tér és az Arany János utca közt, 25 méteres mélységben gyorsan elhagyni egy füstölő, lángoló szerelvényt.) Fellegi Tamás Magyarország legnagyobb, egyértelműen az emberi hanyagság miatt történt ipari katasztófájának bekövetkezte után fél évvel úgy döntött, hogy lehetőséget teremt egy újabb tömegkatasztrófa megtörténtéhez.

Az érvelés leegyszerűsített, hiszen az előző ciklus vezetői előtt is ott voltak ugyanezek a problémák. Sőt, ki tudja, hogy Fellegi milyen okból, kinek a kényszerítése, félretájékoztatása, bármi egyebe okán döntött úgy, hogy most inkább nem támogatja a nyílvánvalóan nem jókedv-kérdés rekonstrukciót. De mégiscsak ott van a fix pont a történetben, és ez az ő döntése, ami elmaradt. Az pedig nyilván nem indok, hogy nincs pénz. Egyrészt mert ilyenre kell, hogy legyen pénz, másrészt - amitől még kellemetlenebb a történet - hogy az év során lejátszott Tarlós-Fellegi meccsekből úgy tűnt, hogy lett volna uniós forrás BKV-s fejlesztésekre, csak valamiért a kormányban úgy gondolták, hogy erre mégsem adnak.

Ha a metróirányító hibázik és tömegbalesetet okoz, kirúgják és bíróság elé állítják. Ha a metrószerelő kilop egy fontos alkatrészt és tömegbalesetet okoz, kirúgják és bíróság elé állítják. Ha a miniszter nem hoz meg egy felelős döntést, aminek tömegbaleset is lehet a következménye, akkor mi van? Egy ilyen helyzetben, amikor egy politikai döntés nem egyszerűen rossz, nem a magánvagyonunkat, hanem konkrétan az életünket veszélyezteti, akkor mi a teendő? Kinek kell szólni? Hol kell reklamálni?”