Hogyan működik a nemzetközi közvélemény?

„Ezért egy kormányzatnak nem elég megnyernie a választást és utána elevickélnie a következő választásig, hogy újból megmérettesse magát. A külső megítélés megkerülhetetlen a mai politika számára, méghozzá azért, mert a pénzügyi piacok mozgásában ölt testet a külső megfigyelők bizalma vagy éppen bizalmatlansága, ez pedig, a legjobb kormányt is ellehetetlenítheti. Ezért már a nemzeti politika sem pusztán a hazai politikai kultúra szabályai szerint zajlik – ha tetszik, a hazai politikai szereplők is világzenére lejtenek a színpadon.

Pedig Orbán Viktor már első kormányzása idején is kinyilvánította, hogy elsődlegesen a hazai közönségnek játszik. Ám második kormányzásának eljöveteléig történt egy apró változás az ország helyzetében: az uniós csatlakozás révén Magyarország (még 10 napig a Magyar Köztársaság) egy nagyobb közösség tagjává vált. Ehhez a változáshoz jött kiegészítésül a gazdasági és pénzügyi világválság, amelyet Európa megrendülése követett. Mindezek a tényezők a magyar kormány játékterét végzetesen beszűkítették. Drámaian mutatta ezt a helyzetet az IMF-fel kapcsolatos kormányzati politikai álláspont viharos változása.

Miután a görög és az olasz államfő cseréjét Európa szemmel láthatólag kierőltette, nem tűnik túl bátor következtetésnek, hogy ha a magyar kormány vezetője nem alkalmazkodik a megváltozott játékszabályokhoz, ő is akadállyá válhat az európai hatalmak szemében. Különösen drámaian mutatkozott meg Európa Orbánnal kapcsolatos álláspontja a decemberi euró-csúcsot követően, amikor a nemzetközi sajtóban (az angol mellett) a magyar álláspont tűnt fel az európai továbbfejlődés kerékkötőjeként.”