A fél világ előtt védte meg Magyarországot az egyik legszorosabb szövetségese
Ostobaságnak tartja a leggyakrabban emlegetett vádat.
Még Abbaszhoz közelálló politikusok is elismerik, hogy ha a tüntetések vége egy „harmadik intifáda” lenne, annak csak a palesztinok lehetnek a vesztesei.
„A PH elnöke nem bízza a véletlenre a dolgot és szeptember 21-én, a szavazás napján Ciszjordánia szerte tömegdemonstrációkat helyezett kilátásba. Ez többféle képpen is elsülhet, hiszen a világ figyelmét magukra vonva, a palesztinok akár még az »arab tavasz« aktív szereplőivé is válhatnak. Másrészről viszont elképzelhető, hogy a szeptemberi tömegtüntetés az eddigiekhez hasonlóan végződik: az elégedetlen lakosság megtámadja a nála jobban felszerelt izraeli védelmi erőket, akik keményen leverik a demonstrációt. Ez viszont Abbász meggyengüléséhez vezethet, mert a nép őt fogja okolni a tömegtüntetések sikertelenségéért. Ha ráadásul az ENSZ is nemet mond a Palesztin államra, az még inkább alááshatja a palesztin elnök tekintélyét.
Annak pedig igen nagy a valószínűsége, hogy az ENSZ keretein belül nem kerül sor a Palesztin állam kikiáltására. Ennek fő oka, hogy az USA egyszerűen megvétózza a javaslatot. Ezen felül további eszközei is lehetnek az amerikai elnöknek, hogy Abbász »lelkesedését« megtörje. A Hamasszal való szövetség arra sarkallhatja az Egyesült Államokat, hogy megszüntessék a Palesztin Hatóságnak juttatott segélyek folyósítását, ami ebben az évben 500 millió USD-re rúgott. Ez azonnali gazdasági krízishez vezethet, az amúgy sem túl stabil Nyugati- Parton.
Ha az ENSZ-nél sikerülne is elérni, hogy az elismerje Palesztinát önálló államként, olyan problémák maradnak terítéken, amik évtizedek óta megoldásra várnak. A palesztin államiság és az Izraellel való béke szempontjából a legfontosabb kérdések: Jeruzsálem, mint a két ország fővárosa; a leendő Palesztina határai; telepesek sorsa Ciszjordániában; gazdasági és kereskedelmi együttműködés; vízellátás; terrorizmus; vallási ellentétek, stb. Amíg a felek az előbb felsoroltakra nem tudnak élhető megoldást találni, addig a leendő Palesztina legjobb esetben is egy »virtuális állam« lehet. (...)
Azt, hogy az Abbász által szeptemberre tervezett tömegmegmozdulásból mi lesz, nem tudni. Mindenesetre, egy reprezentatív értékű közvélemény kutatás szerint, a megkérdezett palesztinok kétharmada nem támogatna egy újabb felkelést, és csupán 14%-uk venne részt egy 2000-ben történthez hasonló megmozdulásban. Még Abbaszhoz közelálló politikusok is elismerik, hogy ha a tüntetések vége egy »harmadik intifáda« lenne, annak csak a palesztinok lehetnek a vesztesei.”