Európa spaklija

„El tudják képzelni, ahogy Angela Merkel német kancellár hercig köténykében forgatja a spaklit, Nicolas Sarkozy francia elnök fándlival adagolja a maltert, és David Cameron brit kormányfő glettvassal sürgölődik körülöttük?

El tudják képzelni, hogy Európa három nagyja új falat gründol? (...)

Most több tízmillió török, kurd, afrikai, ázsiai és balkáni elé kell falat emelnie az egyesült Németországnak és tulajdonképpen az egész Európai Uniónak. A fejlett Nyugat ugyanis nem tud, és már nem is akar többet befogadó lenni. Vége az időnek, amikor jól piárosítható együttérzésből, de főleg megfontolt gazdasági érdekből ajtót nyitott a fejlődő országokból érkezők számára. A hetvenes–nyolcvanas években kellett az olcsó és nyugati mércével igénytelen munkáskéz. Akiket nem érdekel az egészségbiztosítás, álmukban sem szerveznének szakszervezetet, és barakkvárosokban is eltengődnek. (...)

Bármi furcsa, ötven éve Nyugaton is sokaknak tetszett a fal, a megosztott világ, a hidegháború. Sokaknak megfelelt a magát kordonba záró vörös, a politikai és gazdasági bajokra számtalanszor kifogást adó, évtizedekig működő ellenségkép. A képletből Keleten és Nyugaton is mindössze néhány tízmillió ember emberi élete maradt ki együtthatóként.

Szóval, óvatosan azzal a spaklival.”