Elfajulás

„A Jobbik jelöltje nagyot győzött Gyöngyöspatán. Akkorát, amit nem lehet magyarázgatni, elsumákolni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy negyedik helyre a Véderő kapitánya vagy mifenéje futott be, aki tán még gyüttmentnek is számíthat a községben, akkor pláne nem. Akkor se, ha a Jobbik és a Véderő között volt elhatárolósdi a »gyöngyöspatai események« idején. Együtt majdnem 45 százalékot kaptak. Az sok. Nagyon sok. (...)

Az is lehet, hogy most mégsem az LMP-MSZP-Jobbik alkalmi koalíció van napirenden a Fidesz legyőzésére, hanem egy Fidesz-MSZP-LMP... na jó, ne koalíció, hanem legalább valami tárgyalás, egyeztetés, az se baj, ha a háttérben, a legnagyobb titokban. Arról, hogy miképpen lehet valamit tenni a szegénykérdés kezelésére. Nem a megoldására, mert ne legyünk nevetségesek, kilátás hiányában nem lehet stratégiát építeni, de valami taktika mégiscsak kellene.

Valami egyezség. Arról, hogy nem lehet tovább nyomorítani a népet, nem lehet eltűrni, hogy gyerekek éhezzenek. Nincs tovább. Arról, hogy mégiscsak meg kellene állapodni valamiről a cigányok dolgában, mert ha sem a Fidesz, sem az MSZP, sem az LMP nem mond semmit, amit nem csak a cigányok értenek meg, akkor a Jobbik mindent visz. Vagy legalábbis többet, mint amennyit legutóbb, és mindenképpen többet, mint ami elviselhető. Józan ésszel.”