A tüntetők, a bulizók és az állam

„Az állami jogrendet az különbözteti meg a természeti állapottól, hogy mindenki felett autoritással rendelkező intézményi hálózat működik a jogi konfliktusok békés és koordinált rendezésére. Ez az intézmény a mi esetünkben a rendőrség és a bíróság.

A rendőrség nem hiheti azt, hogy nincs kiemelt szerepe ebben az ügyben. A gyülekezési törvény alapján – a rendezvény típusától függően – folyamatosan kapcsolatban lehet a szervezőkkel. Már a bejelentési szakaszban egyeztethetnek, és később, a megmozdulás során is együttműködésre kényszerülhetnek. Emlékezzünk csak a legutóbbi Meleg Méltóság Menetre: erőszakos ellentüntetők miatt a felvonulás közben módosították az útvonalat a szervezők és az eljáró rendőrparancsnok kommunikációja alapján.

A rendőrség nem sérti a gyülekezési szabadságot, hanem a közbéke fenntartása és a fesztivál részvevőinek biztonsága érdekében jár el, ha egyeztetést kezdeményez a felvonulás szervezőivel. Azt hiszem, a Hatvannégy Vármegyének két választása van: vagy kitart amellett, hogy nem a fesztivál miatt jelentett be rendezvényt a Hajógyári-szigetre, és akkor nincs indoka elutasítani némi helyszínmódosítást, elvégre zöldterület van bőven a környéken; vagy elismeri, hogy a várható fesztivál tudatában adta meg ezt a helyszínt, így viszont viselnie kell az ezzel járó számtalan korlátozó feltételt, amelyet közrendvédelmi indokkal a rendőrség, rendezvényszervezési indokkal a Sziget Kft. határozhat meg. A fajvédő tüntetők nem tehetnek mást, mint hogy együttműködnek a rendőrséggel, ellenkező esetben azt bizonyítják, hogy rendbontás a céljuk, amit a törvény tilt és büntet.”