„A legtekintélyesebb európai királyi családok is megirigyelnék azt az ünnepségsorozatot, melyet Ronald Reagan születésének 100. évfordulója alkalmából rendez a Ronald Reagan Alapítvány. Szomorú, de tény, hogy nekünk magyaroknak könnyebb más országban találni olyan személyt, akit általános elfogadottság és tisztelet övez, mint idehaza. Ha azonban megismerjük az amerikaiak tiszteletét volt elnökeikkel kapcsolatban, egyértelművé válik, hogy ilyen idolokra minden erős nemzetnek szüksége van. (...)
A februári ünnepségsorozat nemcsak Reaganre emlékezett, hanem a »golden ’80s-re«, arra az Amerikára, amelyik legyőzte a »gonosz birodalmát«. A tengerészgyalogos-zenekar a Star-Spangled Bannert játszotta, kilenc ágyúlövés dördült, majd az ünneplők felett kötelékben elhúzó F-16-os pilótája jelentkezett be élő videó kapcsolással: »Happy birthday Mr. President!«.
Nekünk, magyaroknak különösen jóleső érzés, hogy több szónok is kiemelte a magyar ünnepségsorozatot és szoborállítást. Az amerikaiak tudják, hogy mi értjük igazán, miért volt történelmi tett Reagantől a kommunizmus legyőzése. A szabadság, ami ’89-ben köszöntött be, részben az ő érdeme volt, ezért is fontos, hogy méltóképpen emlékezzünk meg személyéről.
A magyar történelem is büszkélkedhet szerencsére számtalan kimagasló alakkal, akiknek erkölcsisége, hazaszeretete és államférfiúi képességei igazi példaképpé emelik őket. A mi feladatunk nem más, mint elismerni életművüket, és emléküket - a nemzet jövőjébe vetet bizalommal és derűvel - ápolni. Akkor majd nekünk is megszületik a dalunk, hogy milyen büszkeség magyarnak lenni.”