Mit szabad Jupiternek és mit nekünk?

2011. június 26. 10:59

Honi haladóink olyan sokat lamentáltak például a magyar nacionalizmus Közép-Európát destabilizáló erején, hogy maguk is elhitték ideológiájukat.

2011. június 26. 10:59

Mert kétségtelen tény, hogy sok fotót és mosolyt begyűjthetünk, ha nem idegesítünk másokat. De ez a relatív népszerűség annak az egyszeri fiúnak a sikerére hasonlít, aki kedves mosollyal, védekezés nélkül tűri, hogy a ringben bucira verjék. Őt nyilván szeretni fogják a többiek, hiszen nem okoz problémát és gyorsan lehet a következő ellenfélre rátérni - de ettől még emberünk egészsége rohamosan romlani fog.

Valami hasonló történt külügyeinkben is: honi haladóink olyan sokat lamentáltak például a magyar nacionalizmus Közép-Európát destabilizáló erején, hogy maguk is elhitték ideológiájukat.  E sajátos dialektikával nemcsak az a baj, hogy minden térségbeli érzékenységre figyel, csak a magyarra nem. Hanem az is, hogy a valóság egyszerűen átlépett rajta. Ha ugyanis tényleg a bajkeverő magyar irredentizmus lenne minden baj forrása, érthetetlen, miért volt még a mostaninál is rosszabb a szlovák-magyar viszony a progresszív Fico és a legprogresszívebb Gyurcsány-, Bajnai-kormányok idején. Olyannyira, hogy még a legeslegprogresszívebb Balázs Péter is azt mondta 2009 októberében a Süddeutsche Zeitungnak: ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel történik, „az a Ceauşescu alatti Romániára emlékeztet".

A nemzeti összekuporodás ideológiája mellett a honi progresszió politikai krédójának másik állandó eleme a szakértelem-fetisizmus. Az a meggyőződés, hogy létezik tértől és időtől elszakadt vegytiszta profizmus, aminek termékét a politikusok sáros mancsaikkal mindig jól elrontják. Ez a felfogás nem veszi figyelembe, hogy a politika lényege maga a döntés: egy választás vagy egy nemzetközi szerződés mögött mindig értékek, érdekek, alkuk állnak. Ezért nincs és nem is lehet soha tisztán szakértői kormányzás. Ám ettől mítosztól láthatóan Balázs Péter képtelen szabadulni; a már említett könyvbemutatón a magyar uniós elnökségről úgy vélekedett, hogy „az elnökség végére rosszabb viszonyban vagyunk az unióval, mint az elején voltunk". Hozzátette, az elnökség sikerén jobbnál jobb szakértők dolgoztak, de ezeket az óriási teljesítményeket felülírta a belpolitika. E szavaknak különös csengése van, miután tegnap Jose Manuel Barroso és Herman Van Rompuy újságírók előtt köszönte meg Orbán Viktor miniszterelnöknek Magyarország uniós elnökségét. A brüsszeli csúcsragadozók valamiért nem választották szét csúnya, csúnya politikusokra és hozzáértőkre a magyar félév csapatát.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
várúr
2011. június 26. 11:08
Sajátos, hogy az értelmesnek látszó Balázs Péter is képes magából hülyét csinálni szimpla politikai elfogultságai miatt...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!