„Az önromboló vitáknak gátat kell szabni, mégpedig azonnal. Pártelnöki pályázatomban ezt az évet az építkezés évének jelöltem meg. Itt az idő a valódi egység megteremtésére, hogy a párttagokat nem a tagsági könyv, hanem a közös identitás, a közös politikai értékek, a közösen elfogadott program és célok tartják az MSZP-ben. A valódi egység nem azt jelenti, hogy rázárjuk az ajtót a vitatkozókra, hanem azt, hogy a vitatkozók meg tudnak egyezni egy közös álláspontban, amiért aztán küzdeni, tenni is hajlandók. A valódi egység közös célokat is jelent, ily módon ösztönöz és összekovácsol.
Partnerségre is szükségünk van. Az MSZP készen áll az önállóság tiszteletben tartásán alapuló együttműködésre minden demokratikus politikai és érdekképviseleti szervvel. A demokratikus szövetség építéséhez azonban először a belső partnerség feltételét kell teljesítenünk. Ha egymással nem értünk szót, hogyan köthetnénk szövetségeket? A valódi egység fair vitakultúrát is jelent, valamint azt is, hogy a vitáknak van végpontja és végeredménye, amit mindenki elfogad.
Az egység és a partnerség cselekvőképességet eredményez. Magyarországnak olyan ellenzékre van szüksége, amely az országgal foglalkozik, nem saját magával. A viták nyugvópontra juttatása, a kölcsönös szolidaritás, a közösség iránti lojalitás, az önfegyelem, a munka iránti alázat nem azért szükséges, hogy jó nagy legyen a csend. Nem. A mi pártunk legyen csak olyan, mint a méhkas, de ne legyen olyan, mint a darázsfészek. Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a munkára lehet koncentrálni. Arra, hogy megmutathassuk az embereknek: van ellenzék, van remény a mostani kiábrándító helyzetben is. Ehhez kell a valódi egység. Mindenki döntse el, hogy ennek része kíván-e lenni. A hezitálás, a taktikázás, az üzengetés ideje lejárt.
Elsősorban rajtunk, szocialistákon áll, hogy az Orbán-rendszernek lesz-e cselekvőképes, partnerségre nyitott, valódi egységet alkotó ellenzéke. Ez nem játék. Felelősek vagyunk Magyarországért.”