Egyik nap így gondolja, pár hónappal később másképp. Mindegy, miben hisz, csinálja, amit diktálnak.
Jó néhány hónappal azután, hogy a szakma szétcincálta a kereszténydemokrata oktatási államtitkár első felsőoktatási reformtervezetét, s bő három héttel később, hogy Orbán Viktor miniszterelnök két hetet adott a második, immáron átdolgozott javaslat ismételt újrafésülésére, Hoffmann Rózsa belevágott annak megvalósításába, ami ellen annak idején ő és a frakciószövetség háborút hirdetett: a felsőoktatás integrációjába. A néhány hónappal ezelőtti tervezet egyik alappillére a vidéki intézmények megmentése volt, e mostani az összeolvasztásukat, esetleg megszüntetésüket szorgalmazza. Micsoda eszmei váltás, és nyilván ez is szívvel és lélekkel vállalható.
Szegény Hoffmann Rózsa!
Egyik nap így gondolja, pár hónappal később másképp. Mindegy, miben hisz, csinálja, amit diktálnak. Ha kell, hát két hét alatt. Ennyit a szakmai meggyőződésről. Ha Hoffmann Rózsának lenne olyan, akkor most megkérné az embereit, hogy hozzák be az aláírnivalót, a szignálás után hátradőlne, és elmerengene arról, milyen szép tervekkel vágott bele ebbe az egészbe, aztán sóhajtana egyet, összeszedné a személyes holmiját, és halkan becsukná maga mögött az ajtót.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
