„Így fogalmazott valamivel több mint egy évvel ezelőtt Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, akkor az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnökeként: »A legfontosabb, hogy egyáltalán legyen cigánypolitika. Egészen a legutóbbi időkig ez egy kérdés volt a sok közül, és nem kapta meg azt a stratégiai funkciót, amit szerintem meg kell kapnia. Ez olyan nemzeti ügye Magyarországnak, ami nélkül nincs esélyünk arra, hogy akár a gazdaságot rendbe tegyük, akár munkahelyeket teremtsünk, akár a szociális biztonságot újra helyreállítsuk, akár az egészségügyet átalakítsuk, nem is beszélve a rendről«. Gyöngyöspata, a tankötelezettség csökkentése, a szociális jogok felpuhítása a leendő alkotmányban, roma gyakornoki program, illetve az alsó tagozatos buktatás tilalmának megszüntetése, a várható új közoktatási törvény »konkrétumai«, a közmunkában résztvevők számának, illetve az Útravaló ösztöndíj költségvetési támogatásának csökkentése, erkölcscsősz politikafelfogás - többek közt ezen intézkedések jelentik a NENYI-t a romák számára.
Az idézett interjúban Balog Zoltán arra a kérdésre, hogy miként kívánja megoldani a romák krízishelyzetének etnikai okait, úgy válaszolt: az etnikai jelleg az »forró pite«, és hogy »ez mennyire etnikai meg mennyire szocializációs kérdés, ezt meghagynám a genetikusoknak meg a szociológusoknak«. Lehet konzervatív politikusnak »elege« a liberális, integrációs nyelvezetből, de nem eshet át a ló túloldalára annyira, hogy a krízis hátterében »genetikai« okokat feltételezzen. Ettől a ponttól kezdve, illetve a fenti intézkedések tükrében az, amit fideszes politikus állít romaintegráció és - stratégia címén - Járóka Líviától Balogon át Orbán Viktorig - annak nemhogy a fele sem igaz, de a másik felének megvalósítására sincs kormányzati akarat.”