Az értelmiség megszabja, mit kell és szabad mondani (politikai korrektség), illetve mit kell gondolni.
„Az értelmiség az Egyház helyébe lépett, azaz, a modern világban az értelmiség (a politikai klérus) birtokolja »az üdvjavak monopóliumát«. Az értelmiség képes megadni a világ racionális magyarázatát, értelmezését. Ezért az értelmiség, avagy a reflexióselit, sajátos uralmat gyakorol . Ez az uralom nem hasonlít túlzottan a hatalomgyakorlás korábbi, klasszikus formáihoz: sem az állam fizikai természetű, sem az Egyház erkölcsi parancsaira épülő kényszeréhez. Az értelmiség nyelvi uralmat gyakorol, azaz megszabja, mint kell és szabad mondani (politikai korrektség), illetve mit kell gondolni (hiszen a nyelv segítségével gondolkodunk).
Az értelmiség úgy gondol magára, mint egy különálló kaszt, amely - szemben bármely más csoporttal és réteggel, legyen az gazdasági, politikai, vallási - mentes minden partikuláris érdekkötődéstől. Nem véletlenül terjedt el az egyik társadalomtudós kifejezése, a »szabadon lebegő értelmiség« fogalma: az értelmiség - hasonlóan az Egyház egyetemes (katholikosz) önértelmezéséhez - univerzális értelmezést kíván adni a világnak. Az értelmiségnek önképe szerint nincsenek hatalmi törekvései, céljai tisztán tudományosak és erkölcsiek. Épp ezért egyedül az értelmiség jogosult morális értelemben arra, hogy ítéletet mondjon más szférákról: hiszen célja az emberiség emancipációja. Az értelmiség jogosan kritikus, kritikájának értéke pedig független annak tartalmától (kvázi általános elvárás minden orgánummal és véleményipari munkással szemben, hogy »kritikus« legyen a kormányzattal, egy párttal, a politikával szemben, függetlenül attól, ez a kritika mit tartalmaz). Ráadásul a bírálatok nagy része hallgatólagosan magát a politikát, mint olyat bírálja: újra visszatértek a viták, a politikusok politizálnak, döntenek. És ezt az értelmiség nehezen viseli, hiszen így a politika nem marad azon »racionalitás« keretei között, melynek őrségét az értelmiség hivatott ellátni. A felháborodások közül nem kevésnek az alapja az a megdöbbenés, hogy Magyarországon politika folyik, azaz Magyarország mint szuverén állam szuverén államként viselkedik.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Nézze meg az ELTE rektorát, a legnagyobb és a legrégebbi egyetemünk most bizonyította, képes igazságot szolgáltatni.
Hack Péter alaposan helyretette a támadókat.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
