Zsigerből támadják az új alkotmányt

„hvg.hu: Mivel az ellenzék illegitimnek nevezi az új Alkotmányt, nem tartanak-e attól, hogy amennyiben három év múlva a Fidesz elveszíti a választást, érvénytelenítik a most az Alkotmányba vett szabályokat?

G.G.: Egyáltalán nem tartunk ettől. A legitimáció kérdésével kapcsolatban külön kell választani az alkotmányos és a politikai felhatalmazás kérdését. Az előbbit még a szocialisták sem vitatják, hiszen ez a demokráciával való látványos szembefordulást jelentené. Így a viták a politikai legitimációról szólnak. A támadások alapja az a valótlan állítás, hogy a Fidesz a választási kampányban nem ígért új alkotmányt. Ez azonban nem igaz. Orbán Viktor már miniszterelnök jelöltként az új alkotmány elfogadásának célját több sajtótájékoztatón, televíziós interjúban és konferencián is világossá tette. Politikai értelemben én az ellenzék magatartását tartom illegitimnek, mivel ők egy szóval sem jelezték, hogy ha mi beváltjuk a kampány során tett ígéretünket, akkor ők alkotmányozás helyett szabadságra mennek.

hvg.hu: Az ellenzék mellett számos jobboldali értelmiségi is kemény kritikát fogalmazott meg az új Alkotmánnyal szemben. A nemzeti körös Jávor Béla szerint jelenleg nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon, és ízlésesebb lett volna, ha megfelelő időt adnak és tartalmas dialógust folytatnak az egyházakkal, a kisebbségekkel, a civil szervezetekkel és az ombudsmanokkal. Szerinte félév alatt nem lehet alkotmányozni. Nem inkább arról van szó, hogy a miniszterelnök tart a parlamenti kétharmados többség lemorzsolódásától és a médiatörvényhez hasonlóan az Alkotmányt is gyorsan le szeretné tolni a Parlament torkán?

G.G.: Az alkotmányozási kényszer egy demokratikus országban értelmezhetetlen fogalom. A kérdés az, hogy szükséges-e új alkotmány? Eddig, politikai hovatartozástól függetlenül, minden kormány az új alkotmány szükségessége mellett foglalt állást. Ebben a parlamenti ciklusban az alkotmányozási folyamat tavaly júniusban kezdődött, az alkotmány előkészítő eseti bizottság megalakulásával, azóta eltelt tíz hónap. Ez az időszak nagyjából megfelel az európai átlagnak; például Franciaország vagy Németország hat, illetve nyolc hónap alatt alkotta meg a saját, több mint félévszázada jól működő, ma is hatályos alaptörvényét. Az eseti bizottság az összes jogtudományi kart, kisebbségi önkormányzatot, az alkotmányban nevesített közjogi tisztségviselőket, illetve a pártok által megjelölt civilszervezeteket és egyházakat is véleményalkotásra kérte. A válaszok nyilvánosak, bárki számára elérhetők. Számos közmeghallgatást, konferenciát és politikai vitát rendeztek az új alkotmányról és a kritikáktól függetlenül, tény, hogy majdnem egymillió embert mozgatott meg a Nemzeti Konzultáció. (...)

hvg.hu: Nyílt levélben tiltakozik 42 értelmiségi, köztük több történész és filozófus az alkotmánytervezet ellen, mert szerintük a preambulum történeti utalásai vitatható tartalmúak és nem veszik figyelembe az elmúlt évtizedekben folytatott történészi kutatásokat. Álláspontjuk szerint sem az alkotmányban, sem annak preambulumában nincs helye történeti korszakok értékelésének, ez a történészek szakmája és feladata. Mit szól ehhez?

G.G.: Nem értek ezzel egyet, mert aki ismeri a preambulum műfaját, az tudja, hogy éppen az a feladata, hogy a nemzet meghatározza azokat a pontokat, amelyeket a saját múltjából kiemelkedőnek tart. Az alaptörvény viszonyítási pontként említi az államalapítást és 1956-ot, és félreérthetetlenül utal 1848-ra. Továbbá rögzítettük a preambulumban, hogy Magyarország szabad önrendelkezése 1944. március 19-én a német megszállással megszakadt és 1990. május 2-án az első szabadon választott országgyűlés alakuló ülésével állt helyre.

Sajnos, a magyar politikában olyan mélyek az árkok és a szakadékok, hogy az egyébként világos többséggel rendelkező kormánypártok nem tudnak olyan alkotmányt elfogadni, amit az ellenzékhez köthető értelmiségiek hangosan üdvözölnének. Sőt, sokan közülük sajnos azt is –az alaptörvény tartalmától függetlenül – zsigerből elutasítják, hogy a jelenlegi kormány alatt születik új alkotmány.”