A magyar táncház egyedülálló a világon

2011. április 27. 10:12

Kialakult a táncházas kultúra, amelynek gyökerei a magyar történelemben és néphagyományban gyökereznek.

2011. április 27. 10:12

„A majd’ negyven éves táncházmozgalom reneszánszát éli? Többek közt a Gödör klubban megrendezett táncházaknak köszönhetően mintha pár éve egyre többen újra felfigyeltek volna rá. 

Ami a szocializmusban táncházmozgalom volt, mára önálló stílussá nőtte ki magát. Vannak emósok, deszkások, raprajongók, és vannak, akik táncházba járnak. Kialakult a táncházas kultúra, amelynek gyökerei a magyar történelemben és néphagyományban gyökereznek. Aki ezt műveli, az nem csupán magára aggat egy lógós gatyát és félrecsapja a sildet meg rááll a gördeszkára, hanem sokkal nagyobb múltból merít. Szerintem ez sokkal emberibb világ. A tánc egyidős az emberiséggel, a néptáncok szervesen fejlődtek a mai napig.

A kommunista diktatúra nagyon támogatta a hagyományőrző egyleteket, a színpadi táncot, a táncházmozgalom azonban kiütötte a biztosítékot. Milyen viszonyban van a megkoreografált műsorok világa a táncházzal?

Induljunk ki az együttesi munkából. Van egy olyan felfogás, amit autentikának hívunk. Egy szakmailag felkészült együttesben eredeti felvételekről tanulunk, vagy olyan oktatóktól, akik eredeti felvételekről tanultak. Ez sugárzik ki a táncházakba is, a táncházakban is így tanítanak, sőt a táncházak bázisát is az együttesek tagjai adják. Most már a táncegyüttesekben folyó szakmai munkának is története van, fejlődött a szakma, kialakult a saját hagyománya. Valóban, lehet, hogy kicsit múzeumos a színpadra állított néptánc. De szükség van erre az együttesi munkában, hogy legyen kihívás, motiváció. Ráadásul valószínűleg a fellépések után a táncosok lejönnek a táncházba és a maguk örömére, szabadon is táncolnak. A kettő szorosan összefügg és kölcsönösen következik egymásból. Szükség van a színpadi reprezentációra, és ennek kell megtermékenyítenie a táncházakat. Az iskolákban, óvodákban, kultúrházakban minderre egyre nagyobb az igény. Ahol meg nincs rá igény, ott ki kell alakítani. Ezért tartom fontosnak az egyetemi tánccsoportot. Akik onnan kikerülnek, tanárok lesznek, és meg tudják szervezni a táncházat az iskolában. A tanárnak nem muszáj táncházat tartania, csak a megfelelő embereket kell megtalálnia. Viszont ő tudja, hogy miért fontos a táncház, mire való és miért van rá szükség. Ez az egyetemről kikerülő értelmiség feladata.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nomármost
2011. április 27. 15:20
Táncolni csak egészséges, derűs lelkületű ember képes. Ebben a minden ízében beteg, leromlott állapotú hazában a megmaradás, a közösség utáni vágy hozta létre a táncházakat, és pont ott, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk, hála Istennek.
liberálzöld.
2011. április 27. 12:42
"Aztán egyes falvakbab ők viszik vissza a táncukat" Így igaz! És ezért is nagyon fontos, hogy a néptánc nem csak a hagyományőrzőkön keresztül él, él túl és terjed.
balbako_
2011. április 27. 11:34
Bármennyire is tagadják bizony elindult egy egészséges fejlődés. A homo sovjeticusból kivált egy magyar réteg aki érdeklődik hazája kultúrája, történelme iránt és a megismerésben, alakításban tevőlegesen is részt kíván venni. Még két három jobboldali ciklus át is tudná billenteni a globális hülyeségből, az állampolgárrá válás irányába a többséget.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!