„Wittner Mária nyilván arra utalt, hogy Hornt bántja a lelkiismerete, és a mindannyiunkat megítélő Isten már itt a földön bünteti őt, ezért tart ily hosszú ideje a haláltusája, de ettől a szavai még nem válnak keresztényivé. Az adófizetők pénzére való hivatkozás pedig különösen szerencsétlen, mert azt a látszatot kelti, hogy a magyar népnek valami kára származik Horn Gyula gyógykezeléséből.
Felesleges lenne tagadni, eltúlzott volt Wittner Mária reakciója, ám mit mondhatunk az MSZP válaszáról? Mesterházy Attila felszólítja Wittner Máriát, hogy vállalja szavaiért a felelősséget, mondjon le parlamenti mandátumáról és távozzon a közéletből! – Ez a gyűlölet hangja! – teszi hozzá az MSZP elnöke. Nos, a hang lehet, hogy nem diplomatikus, érdes és indulatos, de az áldozat hangja is egyben! A megkínzott, megtiport, megalázott áldozaté! Wittner Máriának kéne vállalnia a felelősséget azért, mert néhány, valóban nem túl szerencsés mondatban szóba hozta Horn Gyula múltját? Horn mikor vállalt felelősséget mindazért, amit elkövetett hazája, népe, országa ellen? Horn cselekedetei voltak bántók és megalázók az egész nemzet számára, nem a személyére tett megjegyzések. Ha az MSZP tájékoztatni akarja az európai szocialistákat az ügyről, reméljük, ezt sem felejti ki a dokumentumok közül.”