„hvg.hu: A baloldal arra hivatkozik, hogy »nincs alkotmányozási kényszer«.
P.B.: Alkotmányozni általában nagy politikai szakadások, forradalmak után szoktak, amikor az előző hatalom képviselői eltűntek, de az újak még nem léptek színre, és a hatalmi viszonyok még nem artikulálódtak. Ez volt nálunk a helyzet 1989-90-ben, de ekkor nem alkottuk meg az új alkotmányt. Az történt, hogy egy néhány fős értelmiségi csapat a rendszerváltás utolsó hónapjaiban gyorsan átdolgozta, a demokrácia elvárásaihoz igazította az 1949-es alaptörvényt, majd az utolsó pártállami parlament jóváhagyta azt. Húsz év múlva, most jött el az idő, hogy a bevezetője szerint is átmeneti alkotmányt egy újabb, tartósabb alaptörvénnyel váltsuk fel.
Azok, akik kifogásolják is a jelenlegi alkotmányozás legitimitását, hogyan fogadják el legitimnek az, ami a rendszerváltáskor történt?! Az alkotmányokról mondják, hogy »csak milliók akaratából, a tömegek pecsétjével« születhetnek. Erről 1989-ben szó sem volt. A jelenlegi alkotmányozási kényszer onnan ered, hogy akkor nem tudtunk legitim alkotmányt létrehozni. (...)
hvg.hu: Ezek szerint ön üdvözli a hatalom koncentrációját az új alkotmányban, sőt, még ezt is kevesli. Nem gondol arra, hogy Magyarországon az erős, egységes hatalom eszméje mekkora visszatetszést kelt az ismert történelmi előzmények miatt?
P.B.: A hazai »main-stream« média valóban folyamatosan kifogásolja a hatalom koncentrációját. De ez nem mindig volt így. Emlékezzünk arra, hogy amikor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, mennyire kifogásolta, hogy néhány közjogi pozícióban - a hatalommegosztás működése miatt - az ellenzék emberei ülnek, és folyamatosan »párhuzamos államról«, beszélt, melyet fel kellene számolni. Ezt a domináns média akkor minden további nélkül elfogadta. Vagyis az erős államot általában a hatalmat gyakorlók támogatják, míg ugyanazok ellenzékben a hatalommegosztást preferálják.
Márpedig az elmúlt húsz év éppen arról szólt, hogy párhuzamos hatalmi centrumok működtek, melyek lebénították az állam működését, éppen akkor, amikor fel kellett volna lépnie Brüsszellel, illetve a globalizmus kihívásaival szemben. Én a brit modell híve vagyok Magyarországon. Az államnak egységesnek és ütőképesnek kell lennie, de mindig biztosítani kell a lehetőséget, hogy ha a kormány rosszul működik, az ellenzék leválthassa.”