„A leghétköznapibb eset, amikor egy építőipari vállalkozás az áfa visszaigénylésére nem jogosult magánszemély házát építi, javítja számla és persze a forgalmi adó-mentesen, de a vásárolt anyagok árából azért kérné ez utóbbit. Közvetlenül így vissza nem igényelheti, ezért keres egy a nyereségadót éppen megspórolni igyekvő partnert, akinek (az államon természetesen végül behajtott összegű) zsebből zsebbe fizetett áfáért eladhatja fölösleges bevételi kapacitását megtestesítő számláját.
Idegenekkel ilyen üzleteket kötni persze rizikós, ámde az azonos érdekkörön belüli, úgynevezett kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre az adóhatóságok extra figyelmet fordítanak, ráadásul az ilyen esetekre szóló speciális felhatalmazások birtokában. És itt van az a bizonyos adóeb elásva, a »kapcsolt vállalkozás« fogalmának törvényi meghatározásában. A és B cégek ugyanis csak akkor számítanak ilyennek, ha egyik a másikban, avagy harmadik személy és annak közvetlen hozzátartozói mindkettőben 50 százaléknál nagyobb szavazati aránnyal rendelkeznek.
Vagyis, ha Jóska és Pista csak 50-50 százalékban tulajdonosok mindkét (és ezenkívül még akárhány) cégben, úgy rájuk semmilyen korlátozás nem vonatkozik, az ily módon birtokolt vállalkozásaik a törvény szerint egymástól a legteljesebb mértékben független feleknek számítanak. Gondoljunk példának okáért csak a nyereséges cégek köré ilyen tulajdonosi szerkezettel, jövedelem kiszivattyúzás céljából csoportosított evás bétékre, amelyek e csellel megspórolják a különben a kapcsolt vállalkozásokra kirótt dupla, büntető adómértéket.”