„»Kadhafi már nem az, aki húsz évvel ezelőtt volt, felelősségtudata lett, és egyébként Montesquieu-t olvas« – mondta pár éve Patrick Ollier francia kormánytag, nem mellesleg a jelenlegi külügyminiszter élettársa, miután hazája zsíros üzleteket kötött Líbiával.
Nos, ez a Montesquieu magasztos eszméit tanulmányozó úriember az elmúlt napokban felelőssége teljes tudatában kezdte el mészárolni saját népét. Bombázott és géppuskázott tüntetőket, zsoldosaival és elit egységeivel lövetett tiltakozókat. Korábban európai bulvárlapok pletykarovataiban szereplő Amazon gárdájának mosolygós szépségei vigyorogva nyitottak tüzet ártatlan honfitársaikra. Nem posztszovjet államok piacain félrészeg tábornokoktól vett Kalasnyikovokkal, hanem a legmodernebb nyugati fegyverekkel. Amerikaival, franciával, és hát gyaníthatóan akadt néhány újgenerációs Uzi is… (...)
Mubaraknak buknia kellett. Ben Alinak buknia kellett. Kadhafinak buknia kell. S aligha van vége a listának.
A kérdés: a Nyugat most megelégszik-e azzal, hogy az eddigi emblematikus diktátorok helyére »demokratikus fogyasztásra« alkalmasabb üzlettársakat segít, vagy tényleg hajlandó támogatni és pénzelni az emberek szabad véleménynyilvánításán alapuló rendszer létrejöttét? Az előbbi rövid távon rendbe hozhatja a veszélybe került üzletet és olcsóbb, a második hosszú távú megoldást nyújthat, viszont drága.”