Vitázzunk-e az európai értékekről?

„Persze, hogy Magyarország nem Fehéroroszország, de még csak nem is Oroszország - sok egyéb mellett azért nem, mert utóbbi államok nem tagjai az EU-nak -, és természetesen nem szűnt meg en bloc a sajtószabadság -, de éppen elég nagy baj az is, hogy ez a médiatörvény megszületett. Biztató fejlemény viszont, hogy Orbán a múlt pénteki, az Európai Bizottsággal folytatott, közös kormányülés után bejelentette: ha az EU végrehajtó testületének - tegyük hozzá: mint a normarendszer legfőbb őrének - vizsgálata az uniós joganyaggal ellentétesnek ítéli a médiatörvényt, a kormány kész változtatni azon. Erre a kompromisszumok szinte végtelen tárházát kínáló, uniós terep számos lehetőséget nyújthat. A kormányzatnak egyértelmű üzeneteket kellene küldenie az uniós partnerek felé, hogy belföldön felhagy a mindenáron való centralizáció politikájával.

Brüsszelben már jó ideje egyöntetű a vélemény, hogy a magyar elnökség legfontosabb feladata az uniós gazdasági kormányzás megalkotása, az a hat jogszabály, amely szigorúbb, koordináltabb és ellenőrzöttebb költségvetési politikára ösztönzi majd a tagállamokat, és amelyek kimunkálására ez a félév áll rendelkezésre. A professzionális magyar uniós diplomácia, élén az EU-t és annak rezdüléseit is jól ismerő és értő Martonyi János külügyminiszterrel, ledolgozhat abból a hátrányból, amelyet a médiatörvény (illetve az erőpolitika) okoztak az országnak. De hogy sikerül-e pozitívba fordítani az elnökségi egyenleget, az ma már elsősorban a médiatörvény módosításán és a belpolitikai önmérsékleten múlik. Ellenkező esetben az eredményeket a külföld az uniós intézmények, nem pedig Magyarország sikerének tudja majd be.

Az EU gazdasági rendszere a Maastrichti Szerződés óta nem változott annyit, mint ezekben a hónapokban. Reakcióként a válságra a gazdaság teljes újraszabályozása zajlik - a gazdasági kormányzástól kezdve, az Európa 2020 versenyképességi stratégián keresztül, az állandó válságkezelési mechanizmust életre hívó, formálisan a márciusi tanácsi döntésre váró szerződésmódosításig. Emellett még ott vannak az uniós szinten kisebb horderejű, de számunkra igen fontos területek, mint a romastratégia, vagy a ma még kissé homályos Duna-menti együttműködés ügye. E folyamatok okos katalizálása lesz a pragmatikus, technikai-szakmai feladat. Az európai értékekről pedig nem kellene vitát nyitni, azokat »csak« tiszteletben kell tartani, ahogyan erről Magyarország már vagy húsz éve döntött.”