„Negyedévvel a népszámlálás előtt az MKP és a Híd is bejelentette, hogy kampányt indít a kisebbségek körében azzal a céllal, minél többen merjék vállalni a nemzetiségüket. A Szlovákiából eltűnő ötvenezer magyarnak viszont nem Berényi és Bugár, hanem sokkal inkább Dzurinda, Radičová, vagy akár Fico határozott állásfoglalására és bátorító szavaira lenne szüksége. (...)
A magyar pártok közvetlen felelőssége abban merül ki, hogy megteremtik az egyenlő feltételeket ahhoz, hogy valaki bátran vállalhassa nemzetiségét, ha akarja. A prognózisok a több tízezernyi hiányzó felvidéki magyarról azt jelzik, hogy nem kizárólag a hiányos, de többé-kevésbé létező jogi keretekkel van gond: egy erős, identitását bátran vállaló és arra büszke kisebbségnek nem lennének ennyire súlyos asszimilációs problémái.
Berényi és Bugár szájából a magyarság vállalására buzdító szólam egy tisztán politikai, önnön túlélésüket segítő reakció - hiszen a potenciális szavazóikról beszélnek, és azokat próbálják megtartani.”