„Mi volt ez a három hetes ámokfutás, ami október 26-án, Lázár János frakcióvezető nyilatkozatával és újabb törvényjavaslatainak bejelentésével vette kezdetét? Válaszul az Alkotmánybíróság határozatára, amely kimondta a végkielégítések 98 százalékos adójáról szóló visszamenőleges hatályú törvény megsemmisítését. És zárult e hét keddjén, a néhány ponton finomított, a visszamenőlegességét azonban egy év helyett immár öt évre kiterjesztő törvény ismételt megszavazásával. (...)
Hogy a most felszínre került ötletekből végül mi hasznosul az új alkotmányos rendszerben, azt ma még bajos volna megmondani. A visszamenőleges hatályú törvénykezéssel kapcsolatos innováció remélhetőleg csakugyan egyedi ötlet marad, és nem válik belőle rendszerépítő elem. (...)
Ha minden igaz, tavaszra okosabbak leszünk, kiderül, miféle alkotmányt forog ki a mára kiteljesedett, nemzeti együtt-nem-működés rendszere.”