Egy cölöptologató

„A súlyos tévedések, csúsztatások, félremagyarázások tájékozatlansággal elegy turmixa aztán megszüli azt, amire tulajdonképpen az egész cikk kifut: hogy ugyanis az ellenség már beférkőzött sorainkba is. Innentől vesz Ágoston Balázs cikke egy merész, ám annál stílustalanabb fordulatot. A felütés: "A neokon partiból persze a jobboldali térfél sem marad ki. Ez pedig egyenesen életveszélyt jelenthet a miniszterelnök által meghirdetett társadalmi változások sikeres és visszafordíthatatlan véghezvitelére, hiszen a kormányzati szerkezet csúcsán elhatározott és elindított cselekvéssor az alsóbb szinteken könnyen kifulladhat, ha netán ilyesféle elemek férkőznek be az apparátusba." Ez a második mondat simán elférne egy 1949-es MDP-beli belső levélváltásban, még a szavakat sem kéne átírni. Beférkőző elemek - gratulálunk Ágostonnak. És nem lankad a lendület: "Márpedig nagyon igyekeznek férkőzni. Ott lelkesednek, tolakodnak és nyüzsögnek a lapos cinizmussal szellemeskedő, nyegle flaszternyelvezettel blogoló és különböző réteg-folyóiratokat tengeren túli neokon teoretikusok világmegváltásaival telehozsannázó ifjú törekvők...", írja Ágoston. Ugyanő egyébként a konzervatív erényeket igyekszik méltatni cikke elején, ám néhány sorral odébb már nem átall név nélkül, összekacsintós módon, sunyi módon célozgatni. Legalább írná le, hogy a Jobbklikk, a Maninder/Reakció, a Konzervatórium bloggereire, illetve az Ablonczy Balázs szerkesztette Kommentárra gondol, az is némi bátorságra engedne következtetni. Mert hát nyilván ezekre gondol, miközben az ellenséget kutatja. "Olyan is akad köztük", folytatja, "ki odáig merészkedik, hogy tüntetőleg feldicséri a gróf Tisza István egykori miniszterelnök meggyilkolását tervezgető kommunista uszító Szabó Ervint, csak azért, hogy az általuk mélységesen megvetett nemzeti irányvonal képviselővel szemben határozottan állást foglalhassanak". Túl azon, hogy ez megint a tipikus fű alatti szemétkedés, nem ártott volna az alanyt az állítmánnyal egyeztetni. Ja és persze nevet mondani.

Mindez azonban mit sem érne az utolsó bekezdés nélkül. Nagy a csábítás, hogy CTRL+C - CTRL+V kombinációval minden kommentár nélkül idemásoljuk, de annyi csemege van benne, hogy kár lenne a ziccerért. Ágoston jelleme ugyanis itt majdnem kiteljesedik. "E típus rajong a kortárs művészetért, különösen a felelősség nélküli, öncélú absztrakciót kedveli; nyáron féllegális romkocsmákban világzenére rúg be, néha még marihuánát is szív, hogy férfias kalandvágyát kielégítse, télen pedig a Gödör Klubban egy kis underground free jazz jelenti kulturális betevőjét." Ő nyilván tudja, hogy "ez a típus" (ugye azért ennek van egy finom felhangja?) hol szórakozik és mit csinál. Talán ő is velük együtt jár ezekre a helyekre? "Határozott meggyőződése, hogy a Kárpátok keleti vonulatánál van a világ vége, azon túl csak sötét diktatúrák találhatók. (Egy kivétel van csak, Izrael, melybe valamire való neokonzervatív elvből, tüntetőleg szerelmes.)" Hát, ami azt illeti, a Kárpátok keleti vonulatán túl tényleg erősen a nulla felé konvergál a demokráciák száma, annál több viszont a sötét diktatúra. Hol itt a ténybeli tévedés? Az meg, hogy Izrael a Kárpátok keleti vonulatán túl lenne, hát, minimum pikáns, igaz, végső soron nem téves helymeghatározás. Viszont cikkében Ágoston először itt elég bátor ahhoz, hogy leírja, mire is gondol, mégiscsak csökkent értékű lett volna írása egy kis Izrael-ellenes kifröccsenés nélkül. Napi zsidózás letudva. "Mindebben makacsul hisz, s minden világpolitikai változás, vagyis a valóság tényei ellenére csillogó szemmel, rajongva harsogja atlantista jelszavait, elképesztő meggyőződéssel vallva, hogy az Egyesült Államok megváltja a világot." És íme, a zárszó. Arra már kár is lenne Ágoston figyelmét felhívni, hogy mennyi ideig irkálhatna ilyen emelt szellemiségű cikkeket Kínában - ne adj' Isten Oroszországban -, ha mondanivalója nem találkozna a kurzus igényeivel, ami pedig az atlantizmust illeti: mondjon egy vonzóbb dolgot világpolitikai szinten, és akkor lesz miről vitatkozni. De így? Az Amerika-gyűlölőkkel nem az a baj, hogy gyűlölik Amerikát, hanem az, hogy végtelenül egyszerűek.”