Orbán retorikai bűvészmutatványa

„A miniszterelnök beszéde a populista, valamint pragmatikus »józan paraszti«, illetve a hol burkoltan, hol nyíltabban restrikciót megpendítő elemek bizarr keveréke. Orbán egyrészt azt hangoztatja: az emberekkel szemben politizálni nem lehet. Ugyanakkor elődjeinek populista gazdaság-és társadalompolitikáját ostorozza, mondván, »1990-től egészen 2002-ig élt egy közmegegyezés Magyarországon a politikai pártok között. Erről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, pedig ezt még a szocialisták is betartották, így érdemes arra, hogy megjegyezzük. Ez a megállapodás úgy hangzott, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak, mert akkor úgy fogunk járni, ahogy jártunk egyébként a nyolcvanas évek második felétől kezdődően a kilencvenes évek elejéig. Ezt a megállapodást mindenki betartotta, egészen 2002-ig. 2002-ben azonban egy politikai bűnt követtek el az ország akkori vezetői, és megkezdődött az ország újabb kori teljes eladósítása… Az elmúlt nyolc év politikája arra az utópiára épült, hogy hitelekből is lehet hosszabb távon jóléti rendszert finanszírozni.«

Orbán a mögöttünk hagyott két ciklusban a reformokat, megszorításokat (pl. a hitelből finanszírozott jóléti adományok elvételét, megvonását) ama logikával utasította el, hogy ez nem tetszik az embereknek, illetve, hogy ne az emberekkel fizettessék meg a szerkezetváltás árát. Most pedig azt mondja: pont az osztogatás, ami hiba (sőt, bűn) volt. De ha bűn volt, akkor miért nem tiltakoztak Orbán és frakciótársai 2002-ben a 13. havi »extrák« bevezetése ellen? S miért követelték, ígérték 2006-ban a 14. havi nyugdíjat? Mi végre akarták túllicitálni az eleve irreális, fenntarthatatlan juttatásokat? Miért támadták Bajnait, amikor életmentő »kiadási amputációt” hajtott végre? A válasz ugyanaz, mint Medgyessynél és Gyurcsánynál: a győzelmi cél, a népszerűség, a hatalomszerzés bűvöletében cselekedtek. A két szocialista miniszterelnök tényleg a főbűnös, első-és másodrendű vádlott a józanész által indított perben, de a Fidesz populizmusa minimum pszichikai bűnsegéd.”