„A választások után a szocialista frakció egy részét arra szólította fel, hogy adják vissza a mandátumukat. Mutyibrigádokról, mandátumbrókerekről beszélt. Miből derült ki azóta, hogy az MSZP mégis szerethető a párt, és együtt lehet dolgozni a mutyizókkal is?
– Ezek az emberek már nem hangadók. Ha a mutyisták hangját egy potméterrel le lehetett tekerni, akkor ez már eredmény.
És velük együtt fogja megszerettetni a pártot?
– A párt olyan, mint egy család. Függetlenül attól, hogy esetleg epét hányok az unokaöcsémtől, a családomat még szerethetem. Egy-két, számomra politikai értelemben ellenszenves figura miatt nem fogom megutálni a harmincezres tagságú MSZP-t. Nem fogom utálni azokat az embereket, akik esetenként hatvan éve a baloldal aktivistái. Saját alapszervezetemben van, aki állt a Duna-parton, kivégzésére várva. Vagy aki ott volt a spanyol polgárháború idején a fronton. Ismerek olyan embert, akit félig-meddig agyonvertek a Népszava terjesztése miatt, aztán két emberöltővel később a modernizáció mellett tört lándzsát a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulóján. Én ezeket az embereket nem fogom megtagadni, amiért hernyó is szorult a soraink közé. (...)
Egyesek szerint csak azért lehet kampányfőnök, mert biztosra vehető a választási kudarc. Azt Szanyi nyakába lehet varrni, és így el lehet hallgattatni.
– Hát ez elképesztő nagy baromság. Én azt tételezem föl, hogy aki ennek a pártnak a tagja, mind a győzelemben érdekelt. Tehát ha valakinek velem kapcsolatban ilyen gondolatai vannak, annak azt üzenem: húzzon el a párt környékéről, de gyorsan. Mert ilyen hozzáállással csak hányingert lehet kelteni, nem sikereket kovácsolni. Kettő: azok, akik esetleg ilyen szándékkal toltak bele engem ebbe a székbe, nem mérték föl, hogy ők vállalták a nagyobb kockázatot. Mert eszükbe sem jutott: mi van, ha megoldom a feladatot, és az MSZP jobban jön ki az őszi választásokból, mint tavasszal? Azzal az opcióval sem számoltak, ha netán menet közben bármilyen okból kiszállnék, az ennek a mozgalomnak a végét jelentheti. Nem a személyem miatt, hanem azért, mert ha kiütik a sakkfigurát, aki egy tavasszal vert párt kampányfőnöki tisztségét elvállalja, az az egész szervezetet végleg demoralizálhatja. Hát tessék! Ha valaki saját maga alatt akarja fűrészelni az ágat, nyugodtan nyomja belém a kést. Hajrá!”
