„Az 1945 utáni egy-két éves átmeneti időszakban a Szent István-napi ünneplés az új hatalom és a vele szemben álló erők küzdelmének szimbolikus csataterévé vált. E harc fő szereplője Mindszenty József hercegprímás volt, aki beszédeiben a háború utáni ország anyagi és erkölcsi nyomorúságával ismételten István alkotásainak nagyszerűségét állította szembe. Az 1947. augusztus 20-ai körmeneten újból több százezren -- a sajtótudósítások szerint mintegy félmillióan -- vettek részt. A kormányzat számára ez olyan fenyegetőnek tűnt, hogy a következő évben nemcsak Mindszentyt tartóztatták le és ítélték el koholt vádak alapján, hanem megkezdték augusztus 20-a deszakralizálását is. A szokásos körmenetet a rendőrség 1948-ban már nem engedélyezte. Az 1947-es útvonalon - a Bazilikától az Andrássy úton át a Hősök teréig - a Magyar Dolgozók Pártja ehelyett az »új kenyér ünnepét« rendezte meg. Bár ilyeneket már 1945 előtt is tartottak, azok nem álltak szemben István vallásos kultuszával. Rákosi célja viszont éppen ennek a lerombolása volt. Az ennek szolgálatába állított új történetpolitikai interpretációban, melynek kidolgozását Molnár Erik vállalta magára, Szent István állama olyan »osztályállammá« minősült, amely »az ország meghódított őslakosságának s a behurcolt rabszolgáknak a féken tartására jött létre«, s amely »a magyar dolgozók osztályalávetésének az eszköze« volt. (...)
1989-től augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe, 1990-től pedig elsőszámú állami ünnepünk. Akkori miniszterelnökünk, Antall József 1992-ben úgy látta, hogy Szent István mának szóló legfontosabb üzenete »a mindennek alapjául szolgáló nemzeti függetlenség«. Az ország 2000-es honatyái, akik az államalapítás ezeréves évfordulója előtt külön törvénnyel is tisztelegtek, viszont azt hangsúlyozták, hogy »Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik.« Nem kétséges, hogy a mostani és a következő évek ünnepléseinek alaptónusát is ez az értelmezés fogja meghatározni. Ugyanakkor jól érzékelhető az is, hogy a baloldal számára István elsősorban ma is inkább modernizátor, semmint hittérítő, miközben a jobboldalhoz kötődő szubkultúrákban erősödni látszanak Szabó Dezső István-ellenes, »pogány« nézetei.”
