„Orbán Rosenberg” – egy nyelvi lelemény margójára

„A Jobbik egyik politikusa, a Kossuth téren szónokolva kéttucatnyi hallgatósága előtt, pellengérre tűzte a magyar kormány illetve Orbán Viktor készségét, hogy leülnek tárgyalni a Nemzetközi Valutalap Közép-Európáért és a Baltikumért felelős regionális képviselet-vezetőjével, Christopher Rosenberggel. »Orbán Rosenberg« – ismételgette, saját humorától megittasulva, a szónok. (...)

Nem állíthatom, hogy a gazdasági tárgyú, antiszemita célzásokkal tűzdelt hőbörgés komolyabb visszhangot váltott ki a hallgatóságból. És nemcsak a hőség miatt fulladtak közönybe lángoló szavai. Az összesereglett, láthatóan egyszerű Jobbik-hívők azt még tudták, ki az Orbán Viktor, de azt valószínűleg nem, miféle konkrét Rosenbergre gondol a szónok, akit összehozott Orbánnal.  Ott van ugyebár ez az IMF-es Cristopher.  És annyi Rosenberg volt még: például az Amerikában kivégzett házaspár, akikről, az amerikaiak bosszantására, a követségük mögötti Hold utcát nevezték el az ötvenes években. De hogy ne csak zsidókat emlegessünk: ott van Alfréd, Hitler kedvenc ideológusa, akit 1946-ban, Nürnbergben kivégeztek. Vagy Karma, aki pornósztár, és nincs köze a politikához.

Nincs egyszerű a dolga a Jobbiknak, ehhez kétség sem fér. A parlamenti és a parlamenten kívüli politika hatékony kombinációját, mely a szélsőséges pártok sikerének titka volt a két világháború közötti Európában, a mai Magyarországon nehéz megvalósítani. A tömegeket ugyanis mérsékelten érdekli csak a politika, és ilyenkor, az általános választások után alig több mint két hónappal, dög melegben, még annyira sem. Az sem világos, hogy mi mondanivalója lehet a Jobbiknak, az elitellenességen és az antiszemitizmuson kívül az »egyszerű nép« számára. A kormány és közvélemény számára egyértelmű, hogy csak a nemzetközi szervezetekkel, mindenekelőtt az Európai Unióval és a Világbankkal együttműködve, azok szempontjait figyelembe véve lehet csak végrehajtani az elkerülhetetlen strukturális változásokat a gazdaságban.”