„A Liberális Demokraták azért léptek be a koalícióba, hogy a politikai és a választási rendszer reformjai megvalósuljanak. Milyen változást hozhatnak ezek a reformok a liberálisok és a kisebb pártok számára? Átalakulhat-e ezektől a brit politika, vagy továbbra is a két nagypárt marad domináns?
Erről nemrég csináltak egy érdekes felmérést. Az új rendszer amit be akarnak vezetni, az a single vote rendszer egy változata, ami azt jelenti, hogy 50 százalék plusz egy szavazat kellene a győzelemhez, a választók rangsorolnák a jelölteket, és ha valakinek már nem lehet meg az 50 százalék plusz egy, azt alulról kihúzzák, az összesített adatait megkapnák a többiek a rangsor szerint, és így előbb-utóbb meglenne valakinek a szükséges számú szavazat. Érdekes módon az egyik közvéleménykutató számításaiból az derült ki, hogy ha a most lezajlott választásokat ezen rendszer szerint csinálták volna, olyan nagyon drámai változás nem lett volna az eredményekben. A Liberális Demokraták is azt mondják: jó rendben van, ez a single vote rendszer jobb, mint az eddigi, de még mindig nem teljesen arányos. Teljesen arányos rendszer különben nincsen, a kicsit arányosabb lehetne olyan, mint a skót rendszer. A skót rendszer hasonlít a magyarhoz, ott pártokra és egyéni jelöltekre szavaznak, tehát két külön szavazatot adnak le, így a pártpreferenciák alapján is szét lehet osztani a szavazatokat. A brit hagyomány viszont a pártlisták ellen van, mert azt mondja, hogy a megválasztott képviselő és a szavazók közötti kapcsolat így esetleg nagyon gyenge lehet. Tehát ők szeretnék megőrizni ezt a szoros kapcsolatot, és valami olyan rendszerben gondolkodnak, ami kicsit igazságosabb, mint a mostani »győztes visz mindent« elv szerint működő, de az azért nem valószínű, hogy egyszerre átállnak egy olyan rendszerre, ami teljes mértékben arányos lenne (amely egyébként sehol nincs a világon). Magyarországon is hiába van töredékszavazat, pártlista, meg egyéni jelölt, az is eltorzítja az eredményeket, szóval ilyen rendszer nincs. Ha ezt az új rendszert bevezetik, akkor az valamit javíthat az arányokon, de nem drámaian, tehát a liberális demokratákat csak mértékkel segíti. (...)
Igaz-e, hogy David Cameron a konzervatív Tony Blair, és a New Labour után ő most egy »New Conservative« pártot épít?
Annyiban igaz, hogy Cameron szakított a thatcherista jobbszárnnyal, és ezért nagyon sokan bírálják: Norman Tebbit, a volt pártelnök például élesen támadta. A konzervatív jobbszárnynak nem tetszik egyrészt az Európa-politika, másrészt nem tetszenek nekik az úgynevezett zöldpolitikák, és a bevándorlás kérdésében tett engedmények. Nagyon sok ilyen kérdés van, a pénzügyek például, a jobbszárny nagyobb adócsökkentést akar. Tehát a Thatcherista monetarista politika hívei nem örülnek David Cameronnak, aki egyértelműen befele, középre vitte a Konzervatív Pártot. Tony Blair ugyanezt csinálta a Munkáspárttal, csak a másik oldalról.”