Amikor Orbán Viktor a szabadságról kezdett beszélni

„Magyarország most valóban mintha fordulóponthoz érkezett volna. Csak nem úgy és nem azért, amit a kormánypárt mond - de mégis általuk. Tudjuk ugyanis, hogy a Fidesznek mind a korábban hangoztatott elképzelései, mind a választási programja eltért a most bejelentett intézkedésektől, amelyeket a kényszer, tehát egy jelentős részben nyilván az IMF és a hitelezők elvárásai szültek. Ennek ellenére a miniszterelnök, a párt és a kormány is azonnal beállt az újonnan adaptált elképzelések mögé, és politikai filozófiájukat is rögtön hozzáigazították ahhoz.

Így most olyan dolgokat hallhatunk saját fülünkkel, amiket eddig alig. Családi és egyéni szabadságjogokról beszélnek, arról, hogy az államnak itt és itt nincs keresnivalója. És bár a pálinkafőzés mint szabadságharc elsőre komikus, tálalása mégis kissé emlékeztet az USA-ban a fegyvertartási jog megvédéséért való küzdelemre - a mögötte meghúzódó elgondolás a közösségek, családok és egyének régi, hagyományos jogáról mindenképpen hasonlít.

A kulcsmondat a következő (Orbán válasza Schiffer Andrásnak a vitában): "Nem elosztási kérdés, hanem szabadságkérdés az, hogy valaki mit kezdjen a bevételeivel." Ez az, ami a fordulópontot jelenti, nem pedig a forradalmasdi és nemzeti együttműködésesdi! Az a fajta gondolkodás és beszédmód jelent ezzel meg a politika és a hatalom kellős közepén, amely az egyént és a közösségeket, az ő jogaikat és érdekeiket helyezi minden, így az állam elé is. Persze, hogy ebből mi valósul meg és mennyire is lesz ez hiteles, természetesen egy teljesen más kérdés, legfőképp a jövő kérdése.”