„2006 óta nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Igen, a Feri és mi. Nem kicsit, nagyon. Azóta ha kimondja valaki, hogy böszmeség, a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzására fog gondolni. Meg lehet magyarázni. „Nincs Hagyó-ügy.” Közben meg teljesen világos volt, hogy van. Ugye, Nyakó Pista? De így mégis, mit vártatok? Ebből a sz.rból nem tudom visszahozni a listás helyeteket. Annyival vagyunk már túl a jó ízlés határán, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ez a Magyar Szocialista Párt valaha is ilyen mélyre süllyed. És közben nem tudtok mondani olyan jelentős kampányhúzást, amire büszkék lehetünk. Semmit. Ha el kell számolni majd a lakossági fórumokon – ahonnan már ki sem kell tiltani a fideszeseket, mert a mieink sokszor még dühösebbek – azzal, hogy mit csináltunk, akkor mit mondunk? Természetesen a dolog az szépen, nyugodtan, aprólékosan fölépített. (...)
Fantasztikus elsőnek lenni a szocialisták között. A kampányt azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált, egy dolog fűtött: visszaadni a mentelmi jogát azoknak, akik stikliztek, és hogy minimum alelnök legyek jövőre. Hogy nem kell lehajtani a fejemet az öregek – és Ildikó – előtt a nyüves Jókai utcában. Meg hogy ne kelljen besz.rni Orbán Viktortól, meg az elszámoltatástól, amiről annyit beszélnek már a Thürmerék is. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog. Imádom! Életem legjobb része lehet. Nem kormányozni akarok, arra sz.rok. Egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg tudták úszni és nem sz.rakodtak azon, hogy mi a francot mondanak majd az ügyészség előtt, b…sza meg. Jöttek párak, akik nem sz.rakodtak azon, hogy beszélt össze-vissza a jobboldal bizalomról, meg szavahihetőségről, nem, ők megértették, hogy másról szól ez a k.rva párt. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a 21. század elején, hogy csináljunk magunknak egy tuti kis világot. Csak azért.
Tudom, hogy nekem ezt könnyű mondani. Tudom. Ne vágjátok mindig a képembe! Pláne amióta leborotváltam a szakállamat. De csak azért érdemes. Majdnem beledöglöttem, hogy a kampány alatt eddig úgy kellett tennem, mintha kormányozni akarnék. Ehelyett fasiztáztunk, meg svédmodelleztünk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni.”