Tudta, hogy nem Szoboszlai az egyetlen magyar az NL-álomcsapatban?
Sokat köszönhet neki is a magyar labdarúgó-válogatott.
Exkluzív interjút adott a klasszis.
Nyitókép: Koncz Márton/Nemzeti Sport
Exkluzív interjút adott Lipcse melletti otthonában a Csisztu Zsuzsának a magyar válogatott és az RB Leipzig labdarúgócsapatának világklasszis magyar kapusa, Gulácsi Péter, írja a Nemzeti Sport.
„Volt pillanat, amikor még talán én sem, egy idő után pedig szinte csak én hittem abban, hogy a visszatérésem bekövetkezhet. Hozzám is eljutottak a találgatások és a »jobbnál jobb ötletek«, hogy hova is kéne innen igazolnom. Mit mondjak, a török másodosztály nem tűnt olyan vonzó ötletnek. Tudtam, hogy a kis dolgokban türelmetlen vagyok, de a nagyokra tudok várni, ez is segített átvészelni ezt a mélypontot.
Hatalmas segítség volt, hogy tavaly nyáron hazaengedtek,
kellett a környezetváltozás. Otthon például Halmai Tamás, a válogatott fiziósa olyan menetrendet diktált, hogy éreztem: nap mint nap tér vissza az élet a siralmasan vékonyra fogyó lábizmaiba. Úgy nézett ki a combom, mint a felkarom, sokszor azt hittem, innen nincs visszaút. Eközben nemcsak a szisztematikus napi rehabilitációs munka foglalt le, végre tudtam a testem más területeire is koncentrálni, és komoly izomzatot építettem az esetleg, a korábbi szoros meccsmenetrend miatt elhanyagolt területekre. Már az elmúlt esztendő végén az összetartásokon
éreztem, hogy erősebb vagyok a korábbi, jó formában lévő önmagamnál, és ahogy én egyre magabiztosabb lettem a kapuban is, úgy lett egyre bizonytalanabb itt a klubban Janis
(Blaswich – a szerk.)” – meséli Gulácsi Péter, aki felesége, Gulácsi-Vigh Dia, fiai, a négyéves Dominik és a két és fél éves Vince, valamint a rájuk vigyázó édesanyja társaságában fogadta a stábot Lipcse környéki kertes házukban.
Hozzátette: „Mindig csak egy év türelmet kértem Diától, és most sem látok messzebbre ennél, de azt bátran állíthatom, hogy a Lipcsével – még az új lebonyolításban is – izgalmas lenne egy új Bajnokok Ligája-idény. Ugyanakkor van előtte egy másik nagy torna, amellyel kapcsolatban nekem is újra hatalmas terveim vannak. A harmadik Európa-bajnokságomra készülök, és nem titok, szeretnék egy sikeres magyar válogatott hasznos tagja lenni. Tudom, hogy mindenkit az érdekel, hogy vajon Dénes (Dibusz Dénes – a szerk.) vagy én leszek-e az első számú kapus, és bevallom,
ahogy Dénest figyeltem a selejtezők alatt, az alapján, akkor én is őt tettem volna be a kapuba. De most itt vagyok teljes erőmben,
és mivel nagyon jó a kapcsolatunk Dinivel, szerencsére
ezt a döntést nem nekünk, hanem Marco Rossinak kell meghoznia,
aki bizonyosan mindig a válogatott érdekeit fogja szem előtt tartani, amikor választ. Úgyhogy izgatottan várom, hogy újra együtt lehessek otthon a fiúkkal”.