„- Úgy hallottam, hogy nem nyilatkozik szívesen az újságoknak, mert már eleget volt reflektorfényben. Nem jó a viszonya a médiával, az újságírókkal?
- Semmi bajom nincs velük, de számomra ez egy kétoldalú dolog. Az ember szeretné megtartani a magánéletét, de szeretné, ha többet beszélnének a pólóról, amelynek kevés a reklámja. Az olimpiákon tényleg nem nyilatkoztam; a 2000-es torna idején mérges voltam a sajtóra az eltiltásom miatt, ám mivel nyertünk Sydney-ben, megtartottam a szokásomat Athénban és Pekingben is. De ezt leszámítva nem mondom azt, hogy nem nyilatkozom, viszont tény, hogy nem megyek el egy kétórás interjúra, nem szeretek rá időt vesztegetni, mert nem hiszem, hogy az nekem reklám lenne, az eredményeimet tartom reklámnak. Nem fogok felkelni reggel hatkor csak azért, hogy három percig benne legyek egy reggeli tv-műsorban. (...)
- Ha azt látná, hogy épp egy Benedek Tibor kell ahhoz, hogy az olimpián abszolút aranyesélyes legyen a válogatott, akkor belekezdene egy ilyen egyéves felkészülésbe?
- A visszavonulásomat véglegesnek tartom, de hozhatja úgy az élet, hogy visszatérek. Ám erre mindössze egy százalék esélyt adok. Olyan dolgoknak kellene történniük, hogy például nincs balkezes játékos, és itthon játszom előtte egy évig. Nem érzem, hogy a vízben szükség lenne rám. Ez az egy százalék annyira kevés, hogy az már majdnem nulla. (...)
- Mi a véleménye Faragó Tamás drasztikus szabályváltozásokra tett javaslatairól?
- Hozzá hasonlóan én is katasztrofálisnak látom a helyzetet, mindenben egyetértek vele. A szabályok megváltoztatásának a módja másodlagos kérdés, hiszen ahány ember, annyi ötlet. Ám hogy ez így nem jó, azt mindenki látja. Nekem két problémám van a vízilabdával, az egyik az eladhatóság. Ez főleg a szabályok, a bírók ténykedésének az érthetetlenségéből adódik. Sokan szerettek volna új szabályokat, de nem könnyű a tökéletes rendszert kidolgozni, a probléma az, hogy nincs is rá kísérlet. Lehet, jó lenne, ha tönkremenne a vízilabda, hogy lássák, tényleg nem jó, de inkább ezt nem kéne megvárni. Az Eb is bizonyította, hogy baj van, hiszen a horvát meccseken kívül nagyon kevesen voltak. Igaz, ha Magyarország pólóeseményt rendez, akkor az összes meccsen telt ház van, de túl nagy a világ ahhoz, hogy csak a magyarok körében legyen a sportág népszerű. Örülök neki, de ez kevés az előrelépéshez.”