Nemrég adta közre az EXIM Magyarország a legfrissebb kutatásának eredményeit, amelyben a pénzintézet arra volt kíváncsi, hosszú távon hogyan hasznosulnak a hiteltermékei. A legfőbb számokról és a támogatott hitelezés pozitívumairól Benk Szilárddal, az EXIM vezető közgazdászával beszélgettünk.
Az EXIM Magyarország exporttámogató tevékenysége mellett évek óta működtet belföldi hitelprogramokat is – legutóbb a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram került meghirdetésre. Milyen mutatókkal rendelkezik jelenleg a program?
November elejére ismét elértünk egy mérföldkövet, a teljes, ezermilliárdos keret 86%-ára kötöttek szerződést a magyar vállalkozások. Összesen több mint 3000 hitelkérelmet regisztráltunk közel 1500 milliárd forint összegben. Fontos lépés volt a program elindítása a hazai vállalkozások érdekében, célunk, hogy aktívan támogassuk a cégek mindennapi működését és növekedését.
Az EXIM hiteltermékeinek hatékonyságáról egy friss felmérés készült – mi volt az apropója a kutatásnak?
Régóta érlelődött már a gondolat, hogy elvégezzünk egy hatástanulmányt a termékeinkről. Korábban még nem készítettünk hasonló kutatást, ezért szerettük volna megvizsgálni, hosszú távon mennyire tudunk eredményesek lenni a vállalatok növekedésének támogatásában. Úgy gondolom, hogy általában is nagyon fontos a múltbeli szakpolitikai intézkedések hatásainak visszamérése, hiszen a hatástanulmányokból lehet tanulni a jövőre nézve. Az EXIM esetében ezek segíthetnek a jövőbeli hitelprogramok előkészítéséhez, valamint azok finomhangolásához és célzottabbá tételéhez. Büszke vagyok arra, hogy egy olyan szervezet vagyunk, ahol erre igény mutatkozik és végig is visszük a folyamatot.
Milyen előfeltevésekkel indultak neki az előkészületeknek?
Amikor még csak beszélgettünk a kutatás elindításáról, az volt a sejtésünk, hogy találni fogunk valamiféle értelmezhető pozitív hatást, hiszen a nemzetközi szakirodalom is altámasztja a támogatott hitelprogramok eredményességét, miért lenne ez másként Magyarországon? Az EXIM egyik megfogalmazott célja az, hogy az anticiklikus gazdaságpolitikát támogassa, ilyen szempontból arra törekszünk, hogy különösen recesszióban ösztönözzük a vállalatokat. Ebből kiindulva számítottunk arra, hogy kedvező felfedezéseket teszünk.
Hogyan indult a folyamat? Szembesültek kihívásokkal?
Először is külső szakértőket vontunk be a folyamatba, akik hasonló kutatások módszertanában otthon vannak. Telegdy Álmost már régóta ismerem, a téma nemzetközi szinten is elismert szakértője, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójaként tevékenykedik, vele kezdtük el kidolgozni a lépéseket, a folyamatba pedig bevonta asszisztensét, Tóth Gábort is. A módszertan kidolgozása nem volt egy egyszerű feladat, számos tényezőt figyelembe kellett vennünk, úgymint a szigorú adatvédelmi előírásokat vagy a banktitkot képező információkat.
Végül milyen kritériumok mentén indult el az adatok elemzése?
Az alapvető kérdés az volt, hogy megnézzük, hogyan teljesítenek azok a vállalatok, amelyeket az EXIM finanszírozott. De mihez képest? Kontrollcsoportokat képeztünk, amely keretében olyan vállalatok nyilvánosan elérhető eredményeit vontuk be, akik nem részesültek támogatott hitelezésben. Így végül olyan vállalatpárokat állítottunk fel, amelyek felépítésükben, tevékenységükben és karakterisztikájukban nagyon hasonlítottak egymásra annyi különbséggel, hogy az egyik igénybe vett támogatott hitelt, míg a másik nem.
Milyen szempontok mentén lehet mérni egy-egy vállalat hatékonyságát ebben az esetben?
Megnéztük, hogy a kutatásban szereplő cégek a hitel felvételét követő 5 évben hogyan teljesítettek, értem ez alatt azt, hogy mennyivel nőtt az exportjuk, az árbevételük, tárgyi eszközeik, dolgozói létszámuk, vagy éppen a termelékenységük. Három hiteltermékünk hasznosulását vizsgáltuk meg: az exporthitelek, a beruházástámogató hitelek és forgóeszközhitelek teljesítményét.
Az első benyomások mit mutattak?
Mivel aszerint is csoportosítottuk a cégeket, hogy egyszer vagy többször kaptak-e hitelt, gyorsan kirajzolódott, hogy minél többször vett igénybe finanszírozást egy társaság, annál jobban tudott fejlődni. A második hitelnél például már jóval nagyobb hatást mértünk, mint az elsőnél, mintha az adott vállalat ráérzett volna a támogatott hitelezés előnyeire. Ezen termékek segítségével számos új lehetőség nyílik meg a vállalkozások előtt, nekünk is az a tapasztalatunk, hogy érdemes többször hitelezni egy vállalatot.
Milyen konklúziót vontak le a megvizsgált adatokból? Valóban megtérülnek a ráfordított források?
Várakozáson felüli eredményeket kaptunk. Általában az a cég, amelyik hitelt kap, aktívabb, előre tervez, jobban teljesít, mert szeretne valamit elérni. Számszerűsítve az egyes hiteltípusokra levetítve azt találtuk, hogy például az exporttámogató termékeinkkel finanszírozott vállalatoknak jelentősen megnőtt az exportvolumenük, átlagosan 65%-kal, továbbá 12%-kal növelték dolgozói létszámukat. A beruházási támogatásban részesülő vállalatok átlagosan 53%-kal tudták növelni tárgyi eszköz állományukat, emellett a 20%-kal tudták bővíteni kibocsátásukat és 15%-kal a dolgozói létszámukat. A forgóeszköz-hiteltámogatást igénylő társaságok exportvolumene pedig átlagosan 60%-kal emelkedett, míg dolgozói létszámuk 6%-kal a hitel hatására.
Milyen hatást gyakorolnak az EXIM hiteltermékei a magyar gazdaságra?
Elsősorban mindig is az exportösztönző tevékenységünkkel támogattuk a hazai vállalkozások külpiacokon történő megjelenését, azonban 2015 óta működtetett belföldi hitelprogramjaink is egyre nagyobb sikernek örvendenek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy olyan kezdeményezéseket dolgozzuk ki, amelyek valós hatást tudnak a magyar vállalatok fejlődésére gyakorolni. A jelenleg is aktuális Baross Gábor Hitelprogrammal is az volt a célunk, hogy a magas kamatkörnyezet hatásait ellensúlyozni tudjuk.
(X)
Fotó: EXIM
Társasházépítés és lakásvásárlás állami segítséggel – a TV2-n futó A mi történetünk legújabb adásában arra láthatunk példákat, sok munkával és kitartással hogyan tud ma egy többgyermekes család és egy fiatal pár egyről a kettőre jutni.
Újabb kormányzati segítség, itt vannak a védett árak. Az üzemanyagárak részben ennek köszönhetően a szomszédos országok átlaga alatt maradhattak.
A termék Dánián keresztül érkezett Magyarországra.
Nem véletlenül fontosak a magyar vállalkozások.
Itt vannak a részletek arról, hogy változnak az adószabályok jövőre.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
