A globális kereskedelem újabb fordulóponthoz érkezett: az EXIM Magyarország legújabb Export-Őr Jelentése szerint az idén kibontakozó vámháború jelentős átrendeződést hozhat a globális piacokon.
A 2024-es 3,3%-os globális GDP-növekedést idén 2,8%-os, jövőre pedig 3,0%-os bővülés követheti az EXIM Magyarország exportról és várható tendenciákról szóló szakmai elemzésének legfrissebb száma szerint. A félévente megjelenő publikáció rámutat: a geopolitikai és gazdasági kihívások mellett a Magyar Kormány programjai érdemi lendületet adnak a hazai vállalkozások számára.
Bár 2024 a stabilizálódás éve volt a világgazdaságban, a 2025-ben kibontakozó kereskedelmi feszültség nyomán jelentős átalakulás várható a globális kereskedelemben, amely próbára teszi a globális gazdaság ellenállóképességét is. A legfrissebb elemzések és várakozások szerint a világgazdasági növekedési ütem 2025-ben 2,8%-ra, 2026-ban pedig 3,0%-ra prognosztizálható – jelezték az EXIM szakértői az Export-Őr legfrissebb számában. A magyar gazdaság, valamint az EXIM külgazdasági kitettsége szempontjából releváns exportspecifikus tényezőkre és várható tendenciákra fókuszáló jelentés hazánk legfontosabb exportpiacainak gazdasági fejleményeit mutatja be, továbbá a kiadványban szereplő, alábbi külgazdasági hőtérképpel a fontosabb, hazai exportteljesítményhez kapcsolódó mutatóinak együttes alakulását is szemlélteti.
Magyarország külgazdasági hőtérképe
A folyamatban lévő, nagy volumenű feldolgozóipari beruházások termőre fordulása mellett az elkövetkező időszakban hazánk ipari- és exportteljesítményéhez számottevően hozzájárulhat majd a Kormány által 2025 elején elindított Demján Sándor Program, valamint a 150 Gyár Program is. Ugyanakkor az USA által kivetett vámok hatása kockázatot jelent az exportorientált szereplőknek mind közvetlen, mind közvetett csatornákon keresztül.
Új lendületet vett a hazai vállalati hitelezés
A magas kamatkörnyezet és a bizonytalan külső gazdasági környezet 2024-ben visszafogta a hitelezési dinamikát is a magyar gazdaságban. Ennek nyomán a magas forint kamatok miatt a 2023. március és 2024. június közötti időszakban az – összesen 1 200 milliárd forint keretösszegű – EXIM Baross Gábor Hitelprogramja kiemelt szerepet játszott a hazai hitelpiac támogatásában: ez idő alatt az új vállalati hitelszerződések 23%-át a program keretei között leszerződött hitelek adták. Ezt követően, a hitelpiacon felerősödött a vállalkozások kivárási motívuma, amely a 2025 elejétől kilátásba helyezett – Kormány által támogatott – hitelkonstrukciók miatt jelentkezhetett.
2025. január-áprilisban a nem pénzügyi vállalatok hitelszerződési volumene már több mint 20%-kal élénkült éves alapon, amely kedvező tendencia az elkövetkező időszakban várhatóan folytatódik. A jelenlegi hazai kamatkörnyezetben a kormányzati programok, különösen a kkv-szektort célzó Demján Sándor Program konstrukciói kiemelt szerepet játszanak a hitelpiac élénkítésében.
Magyarország külkereskedelmi egyenlege kiugró többletet mutat
A 2024-es évben hazánk külkereskedelmi mérlege történelmi magasságokba emelkedett, ugyanis az áruegyenleg többlete elérte a 11,6 milliárd eurót, amelyet 2025. január-áprilisban szintén kiemelkedő mértékű, összesen 5,3 milliárd eurós aktívum követett. Részben ennek eredményeként a magyar gazdaság külső egyensúlyi helyzete 2024-ben tovább erősödött: egyfelől a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 2,2%-ára ugrott, másfelől a külső finanszírozási képesség a GDP 2,6%-ára nőtt.
Az exportképes vállalkozások fejlesztéséhez, valamint a bennük lévő tartalékok kiaknázásához az EXIM Demján Sándor Programban elérhető, 600 milliárd forint keretösszegű beruházási- és forgóeszközhitel-, illetve lízingtermékei is rendelkezésre állnak. A program hatására az újonnan külpiacra lépők, illetve az exportintenzitásukat élénkítő vállalatok száma összesen akár az 1700 darabot is elérheti majd az elkövetkező időszakban. Ezen kedvezményes konstrukcióknak köszönhetően összesen közel 260 milliárd forint GDP-többlet keletkezhet a gazdaságban, amely az éves GDP 0,3%-át jelenti.
Középpontban a globális vámháború
Bár az USA által kivetett vámok elsősorban Kínát, Mexikót és Kanadát érinthetik, az intézkedések leginkább magára az Egyesült Államok gazdaságára gyakorolhatnak negatív hatást. A kereskedelmi háborúból fakadóan 2025-ben az USA GDP-jében visszafogott, 1,8%-os bővülés várható, amely a kereskedelmi háborút megelőző IMF-előrejelzésnél 0,9 százalékponttal alacsonyabb. A várható gyengébb növekedési dinamikát megerősíti, hogy 2025 első negyedévében az Egyesült Államok GDP-je 0,2%-kal csökkent éves alapon, amelyet elsősorban a vámháborús készletfelhalmozás nyomán az import megnövekedése eredményezett.
Mivel a vámintézkedéseket, valamint azok végrehajtását illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság, az aktuális prognózisokat negatív kockázatok övezik. Ugyanakkor a GDP-növekedési kilátásokat erősíthetné egyfelől – a bizonytalanság csökkenésén keresztül – egy stabilabb gazdaságpolitikai környezet, másfelől a vámok jelenlegi mértékének mérséklését célzó megállapodások is.
Mérsékelten növekedhet az eurózóna gazdasága a következő években
Az eurózóna gazdasági teljesítménye 2024-ben mindössze 0,9%-kal bővült. Emögött egyfelől a visszafogott fogyasztási dinamikák álltak, másfelől a beruházási aktivitás csökkenése és – a gyengélkedő külső kereslet nyomán – a mérsékelt külkereskedelmi aktivitás. Előretekintve, az euróövezet GDP-növekedési dinamikája 2025-ben 0,8%-ra mérséklődhet, majd 2026-ban 1,2%-ra gyorsulhat az IMF áprilisi prognózisa alapján.
Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németország gazdasági teljesítménye 2024-ben és 2025 első negyedévében egyaránt 0,2%-os csökkenést mutatott éves összevetésben; ugyanakkor 2025 egészében stagnálás, majd 2026-ban 1% körüli bővülés realizálódhat. Ennek hátterében áll, hogy az USA által kivetett vámok jelentős nyomást gyakorolhatnak a német ipari termelésre, ugyanakkor az adósságfék szabályok feloldása támogathatja majd a gazdasági teljesítményjavulási folyamatokat az elkövetkező időszakban.
Globális GDP-növekedési kilátások régiónként
Az Európai Unióhoz szorosan kötődő nyugat-balkáni országok teljesítménye összességében ellenálló maradt, 2024-ben 3,5%-os gazdasági növekedés realizálódott.
A közép-ázsiai országok gazdaságai 2024-ben 5,4%-kal bővültek, amelyet 2025-ben 4,9%-os, majd 2026-ban 4,3%-os gazdasági növekedés követhet. A FÁK-régió GDP-növekedési kilátásai összességében kedvezőek, többek között a fiskális lazításoknak és a kulcsfontosságú iparágak (pl. építőipar, szolgáltatások) erős fellendülésének is köszönhetően.
A teljes jelentés megtekinthető az alábbi linken. Az Export-Őr elsődleges célja, hogy az EXIM működését befolyásoló gazdasági folyamatokról rendszeres összefoglalót nyújtson minden érdeklődőnek, de különösen az intézmény partnereinek és ügyfeleinek. Az elmúlt több mint három évtizedben az EXIM a magyar vállalkozások exporttevékenységének támogatásában megkerülhetetlen szereplővé vált, valamint hozzájárult a kkv-szektor exportban betöltött súlyának növekedéséhez is.
(X)
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Az október 6-án életbe lépett kedvezményes hitelek révén a cégek régóta halasztott fejlesztéseket és beruházásokat hajthatnak végre.
Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.
Keleti szomszédunknál úgy elszálltak a gazdasági mutatók a negatívba, hogy már a nyári megszorítások is olyan erővel bírnak, mint egy pohár víz az erdőtűzben. Románia súlyos helyzetben van, ami a régiót is megrengetheti, de Magyarország jól is kijöhet a válságból.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
