Nyaralunk

„Őrült világunkban, s ahogy a példa mutatja, sajnos nálunk is, másképp működnek a dolgok. Lehet, hogy vannak kötelező követelmények, mindenesetre mi nem tudunk róluk. Valószínű, senki sem berzenkedne ennyire, ha például az aspiráns kolleginát valamelyik televízió élére szánnák. Na de főpolgármesternek? Minek alapján mondja majd ki a döntő szót, mondjuk egy új híd felépítéséről, egy-egy lakótelep felújításáról, vagy az árvízvédelemről, esetleg Budapest működtetéséről? Ja, hogy majd szakértőkkel veszi körül magát! Én inkább egy valódi szakértőt, a városvezetéshez értő valakit javasolnék mindegyik önjelölt helyett. Operettországot játszik most a balliberális ellenzék – Operett-Európában. Ahol bár áhítanánk, nem ismerjük a rendet, mert nem közlik velünk a szabályokat. A feltételeket, amelyeknek csakis a teljesítése esetén lehetne bármilyen posztot betölteni. Ha vannak ilyenek, miért nem tudunk rólunk? Ha nincsenek, miért nincsenek? Persze, tudom, sokan tisztában vagyunk azzal, hogy az egyetlen aspiráns hölgynek az őt támogató »gyurcsányi« szakemberek mondanák meg, mit kell tennie a főpolgármesteri poszton, így válhatna belőle aztán a legszakértőbb főpolgármester, aki valaha is vezette Budapestet. Egy rövid időre, remélhetőleg. Mindenesetre a riporter kollegina indításával Gyurcsány elismerte, hogy a szakmai hozzáértés nem érdekli a pártjukat. A mintát nyugodtan vehették Európából, hiszen emlékszünk egy nem éppen szimpatikus német úrra, akinek még érettségije sem volt, úgy üldögélt az unió egyik fontos vezetői székében.

Száz szónak is egy a vége: rendet szeretnénk, számonkérhető szabályokat, amelyek a rátermetteknek adnak lehetőséget, nem pedig az amatőr önjelölteknek. Merthogy ez idő tájt ezek versenyére züllik le e nagyon fontos pozícióért folyó harc.

Mindezt döbbenten tudomásul véve nyaraltunk tovább. Ám jött a következő hír otthonról. A véletlen rendezte úgy, hogy ennek a főszereplője is egy hölgy. Egy, a politikában és tanult hivatásában is most debütáló nő. Politikus, a Momentum nevű párt tagja, végzett orvos. Akiről az derült ki, hogy egy interjúban – mind pártja, a Momentum, mind hivatása szégyenére, bár inkább azt gondolom, a női nem szégyenére – azt találta mondani, miszerint a terhesség valójában olyan probléma, amelyre megoldás az abortusz. Azon is kedvesen kacarászott, hogy a magzatokat úgynevezett botmixerrel küldik halálba a küretet végző orvosok, azaz felaprítják őket. Nos, én nem tudom, milyen az etikai képzés az orvostudományi egyetemeken, de nem lehet valami erős, annyi biztos.”