A felsőoktatási törvénynek a CEU-ra írt szabályozása is többszörösen alkotmánysértő.
„2004 áprilisában az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter nemzetközi megállapodást kötött a kormány nevében New York Állam akkori kormányzójával, George Patakival a Közép-Európai Egyetem budapesti létrehozásáról és működéséről. Ez a megállapodás a szerződések jogáról szóló, Bécsben, 1969. május 23-án aláírt Egyezmény alapján nemzetközi szerződésnek minősül. (Ezt az egyezményt az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet ratifikálta.) Ez a nemzetközi megállapodás jelenleg is él és hatályos. És ezt a megállapodást a magyar Országgyűlés 2004 májusában a 2004. évi LXI. törvénnyel jóváhagyta, amely ma is létezik. Csak a kormány nem tekinti annak.
De a felsőoktatási törvénynek a CEU-ra írt szabályozása is többszörösen alkotmánysértő. Ugyanis ezen törvény megalkotásakor sem tartották be a jogalkotásra vonatkozó alkotmányos szabályokat, feltételeket, azok nem teljesültek. Egy törvény alkotmányos létezéséhez elengedhetetlen követelmény, hogy a megalkotása is az alkotmányos előírásoknak megfelelően történjen. Ezért ez a szabályozás erre tekintettel alkotmányjogi értelemben nem létezik.
Ez a törvénymódosítás lényegében »személyre szóló« módosítás, ezért ebből a szempontból is alkotmányellenes. A jogalkotásnak össztársadalmi érdekeket kell szolgálnia, nem pedig egy intézményre vonatkozóan léteznie. Ez esetben pedig egy konkrét (jogi) személyre lett a szabályozás szabva. Ilyet a jogalkotás keretében jogszerűen nem lehet tenni. Ráadásul ez a törvénymódosítás visszamenőleges hatályú, mivel utólag nem hozhatnak az eredeti működési jogra visszamenőlegesen új feltételeket. Az Alkotmánybíróság fogalmazta meg korábban (amikor még szakmai alapon működött), hogy egy jogszabály nemcsak akkor ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába, ha azt visszamenőlegesen léptették hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybalépés ugyan nem visszamenőleges hatállyal történt, de a törvény joghatálya kihat a hatályba lépése előtt keletkezett jogviszonyokra. Ez esetben pedig ez történt, ezért ez a törvénymódosítás a visszamenőleges hatály tilalmába ütközik.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A műsorvezető Sulyok Tamásról és Latorczai Jánosról is elmondta a véleményét.
Deák Dániel szerint Bajnaiéknak könnyű volt „megfuttatni” Magyart a saját köreikben.
