Kína fegyverei élesben bizonyítanak

Amikor Ukrajnát az Egyesült Államok 2022-ben elkezdte elárasztani fegyverrendszerekkel, a Pentagon és a hadiipari vállalatok örömüknek adtak hangot, amiért amerikai katonák feláldozása nélkül tesztelhetik legújabb fejlesztéseiket, a hagyományos fegyverzet pedig valós harci körülmények között mutathatja meg gyenge pontjait és azt, mit kell változtatni rajta. A világ másik végén most a kínai mérnököké ugyanez az abszurd elégedettség: az India és Pakisztán között kirobbant konfliktusban a fejlett kínai technológia mérte, méri össze a tudását a bevált nyugati fegyverrendszerekkel – az eredmény láttán pedig a kínai védelmi részvények soha nem látott módon lőttek ki.  

Közülük is elsősorban az AVIC állami konszerné, amelynek a papírjai 40 százalékot ugrottak egyetlen hét alatt. A vállalat gyártja a J–10C vadászgépeket, amelyek a pakisztáni légierő részeként több nyugati gyártású indiai ellenfelet semmisítettek meg a konfliktus kirobbanás utáni napokban – ezek között ráadásul a francia hadiipar szemefénye, a Rafale is szerepelt. 

Fegyvergyártók háborúja 

Kína több mint negyven éve nem vívott komolyabb háborút. Hszi Csin-ping elnöki színre lépése óta azonban a hadiiparban is az élvonalbeli technológiák és a robbanásszerű modernizáció felé fordult, ennek köszönhetően nemcsak a saját hadseregét futtatta fel az abszolút élmezőnybe, de komoly exportkapacitással is büszélkedhet a vadászgépek, valamint a radar- és légvédelmi rendszerek területén. Az egyik olyan ország, amelyik maximálisan ki is használja a kereskedelmi lehetőségeket, éppen Pakisztán: az elmúlt fél évtizedben a haditechnikai importjának több mint 80 százalékát Kínából biztosította. Vagyis az Indiával kirobbant konfliktus Peking számára a lehető legjobb tesztkörnyezetet kínálja arra, hogy aprólékosan vizsgálhassa, miként működnek a fegyverei ellenséges környezetben.  

Az Egyesült Államok Indiára mindig is Kína stratégiai ellenlábasaként tekintett, a politikai szálak erősítésén túl az ázsiai ország fegyverkereskedelmében is a nyugati országok vették át a főszerepet – Washington mellett elsősorban Franciaországtól és Izraeltől kezdett vásárolni, ezzel párhuzamosan folyamatosan és tudatosan építette le kapcsolatait az orosz hadiiparral. A másik oldalon Pakisztán olyan stratégiai megállapodásokat kötött Kínával, amely a hagyományos gazdasági szegmensen túl a fegyveripart is fókuszba helyezte. A két ország vegyesvállalatainak és Kína egyre kifinomultabb fegyverrendszereinek köszönhetően  

Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy Washington a régión belül Indiában látta meg a potenciálisan kiemelkedő partnerét, így maga is lassította és csökkentette a fegyvereladásokat Pakisztánnak – vagyis Kína gyakorlatilag a szomszédjában tátongó piaci rést kihasználva tudott kereskedelmi alternatívát nyújtani számára. A mostani konfliktus tehát a nyugati és a kínai haditechnológiák csatáját is jelenti, egyben rávilágít a kínai export regionális, geopolitikát formáló hatására. Eddig a kínai fegyverek állnak nyerésre. 

A legjobb reklám 

Pakisztán öt indiai vadászgép lelövését jelentette be egyetlen nap alatt – köztük három francia Rafale-ét. A számot hivatalosan senki nem kívánta megerősíteni, párizsi források szerint azonban legalább egy francia gyártmányú, a világ egyik legjobbjának tartott vadászrepülő bizonyosan odaveszett. Amennyiben az információ helytálló, az azt jelenti, hogy Kína megbízhatóan kínálja vásárlásra azokat a fegyvereit, amelyek minimum annyit tudnak, mint a nyugati riválisok. (Villámgyors árazás történt a tőzsdén is: az AVIC papírjai két nap alatt 34 százalékot ugrottak.)  

A J–10C a J–10-es sorozat újabb generációja, a lopakodóktól egy kategóriával lejjebb, de nagyjából ugyanabban, mint amelyikbe a Rafale-t is sorolják. A pakisztáni légierő magasan legmodernebb eszköze a JF–17 Block III vadászgép mellett, amely azonban éppen egy kínai–pakisztáni közös vállalati fejlesztés gyermeke.  

Mint arra a CNN rámutatott: az, hogy a J–10C a hírek szerint ennyire egyszerűen bánt el az indiai nyugati technológiával, óriási bizalomnövekedést eredményez a kínai fegyverrendszerek iránt, egyben hatalmas lendületet fog adni a pekingi fegyverexportnak. Az Egyesült Államok globális fegyvereladási dominanciáját nehezen lehet megközelíteni (43 százalékos volt a részesedése az elmúlt négy évben). A második helyen éppen Franciaország áll, majd Oroszország és Kína következik. Utóbbi fegyverexportjának azonban közel kétharmada egyetlen országba, Pakisztánba irányul. Eddig legalábbis. A francia Rafale (vagy Rafale-ok) kilövése a lehető legjobb reklám a kínai hadiiparnak. Arra ösztönözhet ugyanis olyan országokat, amelyeknek politikai vagy gazdasági okokból korlátozott a hozzáférésük a nyugati fegyverrendszerekhez (különösen a Közel-Keletről és Afrikából), hogy alternatív beszállítókat keressenek. Ez pedig maga Kína lesz, amelynek a hadiiparát az indiai–pakisztáni konfliktusban elért sikerei csak még inkább berobbantják.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: rawpixel 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.