Jönnek a lopakodó, üzemanyagcellás drónok

2025. április 04. 15:15

A Heven Drones és a Mach Industries közötti stratégiai együttműködés új hidrogén-üzemanyagcellás drónokat hoz létre, amelyek három-ötször hosszabb repülési időt kínálnak, mint az akkus változatok. Közben csökken a drónok észlelhetősége és az elektromágneses hadviseléssel szembeni érzékenysége is.

2025. április 04. 15:15
null

Az izraeli Heven Drones és az amerikai Mach Industries új hidrogén-üzemanyagcellás drónokat fejleszt, kifejezetten katonai alkalmazásokra. Ezek a drónok alapesetben is három-ötször hosszabb repülési időt kínálnak, mint a hagyományos lítiumion-akkumulátoros társaik. Ez pedig igen jelentős előnyt jelent a harctéri feladatokban, például a felderítésben vagy a megfigyelésben, és észrevenni, sőt még rádiójelekkel megzavarni sem olyan könnyű ezeket. A cég 2025 harmadik negyedévétől havonta 1000 drónt tervez gyártani, hosszú távon pedig harmincszorosára, azaz napi 1000 darabra növelnék a termelést. 

A hidrogén-üzemanyagcellák egyik hatalmas előnye, hogy kisebb hőjelet bocsátanak ki, így nehezebben észlelhetők, mint a robbanómotoros társaik. Ezáltal csökkentik az elektromágneses hadviseléssel szembeni fellépést.  

Itt is kritikusak a ritkaföldfémek 

A Heven Drones a tervek szerint hidrogén-újratöltő állomásokat is telepít távoli területekre. Azonban a ritkaföldfémek beszerzése kihívás, ezért egy amerikai alapú ellátási láncot hoznak létre, hogy csökkentsék a kínai importoktól való függőséget. 

A technológia potenciálisan javíthatja a regionális és a hazai védelmi képességeket, különösen a határmegfigyelés és a tengeri területek felügyelete terén. 

Nézzük akkor a részleteket: a hidrogén-üzemanyagcellás drónok hosszabb repülési ideje lehetővé teszi, hogy jóval nagyobb távolságokat tegyenek meg. A most ősszel gyártásba kerülő H2D250-es típus 100 mérföldet, azaz mintegy 160 kilométert képes a levegőben tölteni, és kevesebb mint fél kiló hidrogénnel 10 órányit repülni. Ez pedig kulcsfontosságú lehet a logisztikai vonalak megzavarásában vagy a távoli parancsnoki létesítmények támadásában. Az elektromágneses hadviseléssel szembeni csökkentett érzékenység növeli a drónok túlélőképességét, ahogyan nap mint nap látjuk ezt az orosz–ukrán háborúban, ahol a szerepük egyre fontosabb. 

Szigetekről is indíthatók 

A hagyományos lítiumion-akkumulátoros megoldásoknak korlátozott a hatótávja, például a kis, távirányítású, VR-szemüvegekkel kezelt FPV drónoké csak 5–15 kilométer, vagy ha átjátszóadókat is beüzemelnek, akkor 20-25, de ez gyakran nem elegendő hosszú távú küldetésekhez. A hidrogén-üzemanyagcellások ezzel szemben nemcsak gyorsabbak, de a hidrogén nagyobb energiasűrűsége miatt, ahogy említettük, jellemzően három-ötször hosszabb ideig képesek a levegőben maradni, ami jelentős előny.  

A frissen bejelentett együttműködés révén az új, H2D250 típusú drónok képesek 10 font (4,5 kg) terhet is cipelni. És, ahogyan jeleztük, a hidrogén-üzemanyagcellák fő előnye, hogy csökkentik az elektromágneses hadviseléssel (zavarással) szembeni érzékenységet. A Heven Drones ráadásul hidrogén-újratöltő állomásokat is telepítene távoli területekre, például szigeteken lévő katonai bázisokra, lehetővé téve a folyamatos működést elszigetelt helyszíneken is. 

Seyed Hosseini, az Arkansas Tech University mechanikai mérnöki docense szerint a laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy ezek a drónok a hosszabb missziók során sokkal több adatot gyűjthetnek, elemezhetnek egyetlen feltöltéssel. 

Ez a pluszenergia lehetővé teszi fejlettebb autonóm szoftverek futtatását is, érdemben csökkentve az emberi operátorok szükségességét.  

A Heven Drones különösen erre az autonómiára fókuszál, beleértve a GPS-független navigációt, részben az izraeli erők tapasztalatai alapján, amelyek a Hezbollah-állások ellen harcoltak, ahol orosz elektromágneses zavaró rendszereket használtak.  

Samuel Bendett, a Naval Analysis Center szakértője szerint minél messzebbre tud repülni a drón, „annál nagyobb esély van az ellenséges logisztikai és ellátási vonalak megzavarására, valamint a távolabb lévő parancsnoki és irányítási létesítmények elérésére”. Ez különösen fontos a nagy távolságú műveletekhez például a Csendes-óceánon, ahol a rövid hatótávolságú drónok egyáltalán nem elegendők, a belső égésű motorral szereltek pedig a hőjeleik miatt könnyen észlelhetők. 

A technológia kihívásai 

Bőven akadnak azonban kihívások is: a legnagyobb akadály az ellátási lánc, különösen a ritkaföldfémek, a szénszálas anyagok, a lítiumion-akkumulátorok és az elektronikai alkatrészek ilyen nagy mennyiségű beszerzése, amelyek jelenleg nagyrészt Kínától függenek. Seyed Hosseini szerint „a geopolitikai konfliktus Kínával megzavarhatja a hidrogénalapú drónellátási láncot, korlátozva a katonai alkalmazásokat. Így be kell ruházni a hazai ellátási láncokba a kínai importtól való függőség csökkentése és a katonaidrón-előállítás biztosítása érdekében”.

A Heven Drones és a Mach Industries együttműködésének az egyik fő célja egy amerikai alapú ellátási lánc létrehozása, amely csökkenti a kínai importtól való függőséget. Benzion Levinson, a Heven Drones vezérigazgatója szerint „a fókusz az ellátási lánc elérhetőségére, ellenőrzésére és árazására irányul, ez a partnerségünk legfontosabb eleme”. 

A termelési kapacitás 30-szoros növelése – a havi 1000 drónról a napi 1000-re – jól jelzi a skálázhatóságot. Levinson hozzátette: „Ha megvan a gyártási terv, és egyre inkább automatizáljuk a gyártást, akkor tényleg csak rajtunk múlik, hogy milyen nagyra és milyen gyorsan akarunk bővülni.” Vagyis ezzel lehetővé válik, hogy ne csak a darabszámot, hanem akár a drónok méretét is növeljék, alkalmazkodva a katonai igényekhez. 

Erősödő védelmi képességek 

Ez a technológia potenciálisan javíthatja a regionális és a hazai védelmi képességeket, különösen azokban az országokban, amelyek szövetségesek az USA-val és Izraellel.  

nagyobb hatótávolságú drónok lehetővé teszik a határok hatékonyabb megfigyelését, a tengerek felügyeletét és a távoli területek ellenőrzését például a szigeteken létesített bázisokon.  

Ez különösen fontos lehet azokban a régiókban, ahol a logisztikai támogatás korlátozott, és a drónok folyamatos működése akadályokba ütközik. 

Mint látjuk, a katonai dróntechnológia rohamosan fejlődik, és a hidrogén-üzemanyagcellás eszközök bevezetése újabb lendületet adhat ennek. Az ukrán háború ráadásul – bármennyire is tragikus – tesztpályaként szolgál, ahol mindkét oldal folyamatosan fejleszti az új drónokat, például jelismétlőkkel és optikai szálas megoldásokkal növelve a hatótávolságot. A hidrogén-üzemanyagcellás eszközök azonban vadonatúj lehetőségeket nyithatnak meg, különösen a nagy távolságú műveletekhez. 

Pár éven belül a hidrogén-üzemanyagcellás drónok egyre elterjedtebbek lesznek, nemcsak a katonai, hanem a civil alkalmazásokban is, például a logisztikában vagy a mezőgazdaságban. Az ellátási lánc kiépítése a geopolitikai feszültségek és a kritikus anyagok beszerzésének kihívásai miatt a modern katonai potenciált is növeli – legalábbis az USA, illetve Izrael szemszögéből. 

Dróntechnológiák versenye 

A hidrogén-üzemanyagcellás és a lítiumion-akkumulátoros drónok közötti leglényegesebb különbség, hogy az előbbi hosszabb ideig képes repülni. Emellett, mivel kisebb hőjeleket sugározva működnek, nehezebben észlelhetők, és a jellemzően kisebb, lítiumion-akkumulátoros drónok jobban ki vannak téve az elektromágneses interferenciáknak, ami veszélyeztetheti a megbízhatóságukat. Ráadásul a hidrogén-üzemanyagcellás megoldások mindössze 15 perc alatt újratölthetők, szemben az akkus, elégséges pótakkumulátor hiányában akár órákig is töltésre váró társaikhoz képest.  

(Források: Defense One; Heven Drones)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Efrem Lukackij

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. 

 

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mi-egy-nagy-vibralo-tojast-hasznalunk-2
2025. április 04. 17:20
"És, ahogyan jeleztük, a hidrogén-üzemanyagcellák fő előnye, hogy csökkentik az elektromágneses hadviseléssel (zavarással) szembeni érzékenységet. " Aztán hogyan? Az elektromágneses zavarásnak egyedül ellenálló technológia az optikai jelátvitelen alapuló üvegszálas drón, de még az sem lenne képes ellenállni mondjuk egy emp fegyvernek (csak jelentős többletsúlyt eredményező árnyékolás mellett) Mán megint valami büfé-gender szakos bölcsés vacakolt a google fordítóval... De a cikkben amúgy rengeteg a sületlenség. A drón lopakodó jellegéhez nem az energiatárolót kell megváltoztatni. A radarkeresztmetszetet kell csökkenteni illetve a hangját. De ahhoz már ugye a légcsavarokkal kell baszakodni és egy ennyire kicentizett üzemidejú/teljesítményű eszköznél alig van mozgástér.
masikhozzaszolo
2025. április 04. 17:10
Régen a légvédelem használt olyat, hogy sztaniolpapírt lőttek fel. És abba belegabalyodott a repülő. Most már jó nehezen szakítható műanyag szalagok vannak. Esetleg nem kell olyat csinálni, hogy minket lőjenek. Ez a baj a németekkel, hogy azért félnek az orosztól, mert megtámadják őket, és az orosz meg nem fogja akarni hagyni megtorlatlanul. Lásd Áramlat.
smokey-eye
2025. április 04. 16:54
Nem hinném, hogy kisebb a hőjele, mint egy akkumulátoros drónnak . Mégis mitől ? Mindkettő elektro motoros . Azt sem gondolom, hogy zavarásra kevésbé érzékeny . Az elektronikai zavarás nem az akkumulátorra van hatással, hanem a kezelő és a drón közötti kapcsolatra . A hosszabb hatótáv, viszont valóban lehetséges .
survivor
2025. április 04. 16:39
Lézer ?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!