A Heven Drones és a Mach Industries közötti stratégiai együttműködés új hidrogén-üzemanyagcellás drónokat hoz létre, amelyek három-ötször hosszabb repülési időt kínálnak, mint az akkus változatok. Közben csökken a drónok észlelhetősége és az elektromágneses hadviseléssel szembeni érzékenysége is.
Az izraeli Heven Drones és az amerikai Mach Industries új hidrogén-üzemanyagcellás drónokat fejleszt, kifejezetten katonai alkalmazásokra. Ezek a drónok alapesetben is három-ötször hosszabb repülési időt kínálnak, mint a hagyományos lítiumion-akkumulátoros társaik. Ez pedig igen jelentős előnyt jelent a harctéri feladatokban, például a felderítésben vagy a megfigyelésben, és észrevenni, sőt még rádiójelekkel megzavarni sem olyan könnyű ezeket. A cég 2025 harmadik negyedévétől havonta 1000 drónt tervez gyártani, hosszú távon pedig harmincszorosára, azaz napi 1000 darabra növelnék a termelést.
A hidrogén-üzemanyagcellák egyik hatalmas előnye, hogy kisebb hőjelet bocsátanak ki, így nehezebben észlelhetők, mint a robbanómotoros társaik. Ezáltal csökkentik az elektromágneses hadviseléssel szembeni fellépést.
A Heven Drones a tervek szerint hidrogén-újratöltő állomásokat is telepít távoli területekre. Azonban a ritkaföldfémek beszerzése kihívás, ezért egy amerikai alapú ellátási láncot hoznak létre, hogy csökkentsék a kínai importoktól való függőséget.
A technológia potenciálisan javíthatja a regionális és a hazai védelmi képességeket, különösen a határmegfigyelés és a tengeri területek felügyelete terén.
Nézzük akkor a részleteket: a hidrogén-üzemanyagcellás drónok hosszabb repülési ideje lehetővé teszi, hogy jóval nagyobb távolságokat tegyenek meg. A most ősszel gyártásba kerülő H2D250-es típus 100 mérföldet, azaz mintegy 160 kilométert képes a levegőben tölteni, és kevesebb mint fél kiló hidrogénnel 10 órányit repülni. Ez pedig kulcsfontosságú lehet a logisztikai vonalak megzavarásában vagy a távoli parancsnoki létesítmények támadásában. Az elektromágneses hadviseléssel szembeni csökkentett érzékenység növeli a drónok túlélőképességét, ahogyan nap mint nap látjuk ezt az orosz–ukrán háborúban, ahol a szerepük egyre fontosabb.
A hagyományos lítiumion-akkumulátoros megoldásoknak korlátozott a hatótávja, például a kis, távirányítású, VR-szemüvegekkel kezelt FPV drónoké csak 5–15 kilométer, vagy ha átjátszóadókat is beüzemelnek, akkor 20-25, de ez gyakran nem elegendő hosszú távú küldetésekhez. A hidrogén-üzemanyagcellások ezzel szemben nemcsak gyorsabbak, de a hidrogén nagyobb energiasűrűsége miatt, ahogy említettük, jellemzően három-ötször hosszabb ideig képesek a levegőben maradni, ami jelentős előny.
A frissen bejelentett együttműködés révén az új, H2D250 típusú drónok képesek 10 font (4,5 kg) terhet is cipelni. És, ahogyan jeleztük, a hidrogén-üzemanyagcellák fő előnye, hogy csökkentik az elektromágneses hadviseléssel (zavarással) szembeni érzékenységet. A Heven Drones ráadásul hidrogén-újratöltő állomásokat is telepítene távoli területekre, például szigeteken lévő katonai bázisokra, lehetővé téve a folyamatos működést elszigetelt helyszíneken is.
Seyed Hosseini, az Arkansas Tech University mechanikai mérnöki docense szerint a laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy ezek a drónok a hosszabb missziók során sokkal több adatot gyűjthetnek, elemezhetnek egyetlen feltöltéssel.
Ez a pluszenergia lehetővé teszi fejlettebb autonóm szoftverek futtatását is, érdemben csökkentve az emberi operátorok szükségességét.
A Heven Drones különösen erre az autonómiára fókuszál, beleértve a GPS-független navigációt, részben az izraeli erők tapasztalatai alapján, amelyek a Hezbollah-állások ellen harcoltak, ahol orosz elektromágneses zavaró rendszereket használtak.
Samuel Bendett, a Naval Analysis Center szakértője szerint minél messzebbre tud repülni a drón, „annál nagyobb esély van az ellenséges logisztikai és ellátási vonalak megzavarására, valamint a távolabb lévő parancsnoki és irányítási létesítmények elérésére”. Ez különösen fontos a nagy távolságú műveletekhez például a Csendes-óceánon, ahol a rövid hatótávolságú drónok egyáltalán nem elegendők, a belső égésű motorral szereltek pedig a hőjeleik miatt könnyen észlelhetők.
Bőven akadnak azonban kihívások is: a legnagyobb akadály az ellátási lánc, különösen a ritkaföldfémek, a szénszálas anyagok, a lítiumion-akkumulátorok és az elektronikai alkatrészek ilyen nagy mennyiségű beszerzése, amelyek jelenleg nagyrészt Kínától függenek. Seyed Hosseini szerint „a geopolitikai konfliktus Kínával megzavarhatja a hidrogénalapú drónellátási láncot, korlátozva a katonai alkalmazásokat. Így be kell ruházni a hazai ellátási láncokba a kínai importtól való függőség csökkentése és a katonaidrón-előállítás biztosítása érdekében”.
A Heven Drones és a Mach Industries együttműködésének az egyik fő célja egy amerikai alapú ellátási lánc létrehozása, amely csökkenti a kínai importtól való függőséget. Benzion Levinson, a Heven Drones vezérigazgatója szerint „a fókusz az ellátási lánc elérhetőségére, ellenőrzésére és árazására irányul, ez a partnerségünk legfontosabb eleme”.
A termelési kapacitás 30-szoros növelése – a havi 1000 drónról a napi 1000-re – jól jelzi a skálázhatóságot. Levinson hozzátette: „Ha megvan a gyártási terv, és egyre inkább automatizáljuk a gyártást, akkor tényleg csak rajtunk múlik, hogy milyen nagyra és milyen gyorsan akarunk bővülni.” Vagyis ezzel lehetővé válik, hogy ne csak a darabszámot, hanem akár a drónok méretét is növeljék, alkalmazkodva a katonai igényekhez.
Ez a technológia potenciálisan javíthatja a regionális és a hazai védelmi képességeket, különösen azokban az országokban, amelyek szövetségesek az USA-val és Izraellel.
nagyobb hatótávolságú drónok lehetővé teszik a határok hatékonyabb megfigyelését, a tengerek felügyeletét és a távoli területek ellenőrzését például a szigeteken létesített bázisokon.
Ez különösen fontos lehet azokban a régiókban, ahol a logisztikai támogatás korlátozott, és a drónok folyamatos működése akadályokba ütközik.
Mint látjuk, a katonai dróntechnológia rohamosan fejlődik, és a hidrogén-üzemanyagcellás eszközök bevezetése újabb lendületet adhat ennek. Az ukrán háború ráadásul – bármennyire is tragikus – tesztpályaként szolgál, ahol mindkét oldal folyamatosan fejleszti az új drónokat, például jelismétlőkkel és optikai szálas megoldásokkal növelve a hatótávolságot. A hidrogén-üzemanyagcellás eszközök azonban vadonatúj lehetőségeket nyithatnak meg, különösen a nagy távolságú műveletekhez.
Pár éven belül a hidrogén-üzemanyagcellás drónok egyre elterjedtebbek lesznek, nemcsak a katonai, hanem a civil alkalmazásokban is, például a logisztikában vagy a mezőgazdaságban. Az ellátási lánc kiépítése a geopolitikai feszültségek és a kritikus anyagok beszerzésének kihívásai miatt a modern katonai potenciált is növeli – legalábbis az USA, illetve Izrael szemszögéből.
A hidrogén-üzemanyagcellás és a lítiumion-akkumulátoros drónok közötti leglényegesebb különbség, hogy az előbbi hosszabb ideig képes repülni. Emellett, mivel kisebb hőjeleket sugározva működnek, nehezebben észlelhetők, és a jellemzően kisebb, lítiumion-akkumulátoros drónok jobban ki vannak téve az elektromágneses interferenciáknak, ami veszélyeztetheti a megbízhatóságukat. Ráadásul a hidrogén-üzemanyagcellás megoldások mindössze 15 perc alatt újratölthetők, szemben az akkus, elégséges pótakkumulátor hiányában akár órákig is töltésre váró társaikhoz képest.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az ukrán beszámoló alapján akkora bajban van Putyin hadserege, hogy lovakat vesznek igénybe a katonák.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
Információk szerint a riasztást 10:20-kor adta ki a légiforgalmi irányítás, miután a radaron egy ismeretlen objektumot véltek felfedezni.
Bár itthon csak a Nemzeti Dohányboltokban lehet legális termékekhez jutni, a csempészek és hamisítók találékonysága szinte kimeríthetetlen, ezért az ellenük folyó küzdelem is széleskörű összefogást igényel.
Öt azonosítatlan eszköz jelent meg az Île Longue nukleáris bázis fölött.
A lengyelországi és romániai orosz drónincidensek bebizonyították, hogy a háború árnyéka közvetlenül a NATO határait fenyegeti. Miközben a szövetség válaszút elé került, Orbán Viktor a békét, Zelenszkij pedig a drónok elleni harc új stratégiáját sürgeti.
Ukrajnában azért imádkoznak, hogy a Tisza nyerje a választásokat Magyarországon, és minden eszközt bevetnek, hogy ez így is legyen.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
