Donald Trump február 3-án felfüggesztette a United States Agency for International Development (USAID) működését, ezzel több mint 40 milliárd dollár esik ki a nemzetközi segélyezésből. Ennek Kína örülhet, mivel az Egy övezet, egy út projekt alternatívát jelenthet az amerikai pénzek pótlására.
Donald Trump amerikai elnök február 3-án bejelentette, felfüggeszti a USAID működését, ezzel a világ egyik legnagyobb segélyszervezetét és több mint 40 milliárd dollárt von ki a nemzetközi segélyezésből. Kína lehet a USAID kivonulásának győztese, hiszen „a létfontosságú külföldi erőforrásokhoz való hozzáférést” keresi, illetve igyekszik „szövetségeket építeni olyan területeken, amelyek nem esnek az USA érdekszférájába” – vélekedik a Cornell University alkalmazott közgazdász- és politológusprofesszora, Christopher Barrett.
USAID helyett Egy övezet, egy út
Azok az országok, amelyek a 64 éve futó USAID program részesei voltak, egyéb kedvezményes infrastrukturális beruházási projektek után kénytelenek nézni – így mások mellett például Kínához fordulhatnak támogatásért. „Vákuum keletkezett. Még ha az Egy övezet, egy út nem is segély-, hanem infrastrukturális program, energiát és tiszta vizet jelenthet [a USAID nélkül maradt fejlődő országok számára]” – mondta Sharif Naubakhar, a hongkongi tudományos és technológiai egyetem közpolitika professzora. Az Egy övezet, egy út (Belt and Road Initiative, azaz BRI) 12 éve nyújt alacsony kamatozású hiteleket autópályák, kikötők és erőművek építéséhez olyan fejlődő országokban, amelyek közül sokan a USAID kedvezményezettjei is voltak.
Banglades például az elsők között fordulhat Pekinghez a USAID-források pótlásának reményében. Dakka gazdaságilag nehéz helyzetben van, hiszen az ügyvezető kormány eladósodással küzd, miközben a gazdasági növekedés lassulásával és valutájának értékvesztésével kell szembenéznie. Kína már számos projektet pénzelt Bangladesben, és az átmeneti kormányt is támogatja – hívja fel a figyelmet a Council on Foreign Relations (CFR) egy január 29-én megjelent tanulmányában.
Ha az Egyesült Államok lényegében lemond bármiféle szerepvállalásról egy olyan országban, amely az amerikai kapcsolatot keresi, de Kína fő stratégiai partnere lehet, akkor Peking egyértelműen még több segélyt és kölcsönt ajánl majd Bangladesnek, mint amennyit eddig”
– írja a CFR.
A Bruegel brüsszeli agytröszt hangulatelemzéséből pedig megállapítható, hogy a legtöbb fejlődő ország – India kivételével – pozitívan tekint a BRI-re. Kínai tisztviselők szerint 2023-ban körülbelül 150 ország vett részt az infrastrukturális projektben, és az ezekkel való kereskedelem értéke tavaly először haladta meg a teljes kínai kereskedelem 50 százalékát, miután 6,4 százalékkal növekedett az import és export esetében egyaránt – osztotta meg egy vámhivatalnok januárban.
A BRI-nek azért akadnak még korlátai. Kína az elmúlt két évben leszűkítette a program fókuszát annak érdekében, hogy elkerülje a kedvezményezett országok eladósítását, a helyi környezet károsítását, illetve a lakosság esetleges áttelepülését. A kínaiak a „kicsi, de szép” elv szellemében kezdték működtetni a BRI keretében zajló projekteket. Ennek a lényege, hogy kisebb, nem állami, hanem magán- vagy tartományi tulajdonban lévő vállalatokat vonnak be a projektekbe, így elősegítve, hogy azok nyereségesebbek legyenek, kevesebb adósságot hagyva maguk után a kedvezményezettek oldalán.
Fontolóra vehetnek például „mini” vízerőművek létesítését, kisebb közúti és digitális infrastrukturális projekteket, amelyek kis volatilitási kockázat mellett hoznak nyereséget. A „kicsi, de szép” szemlélet továbbá megerősíthet kisebb kínai vállalatokat, amelyek részt vesznek ezekben a programokban.
A Fülöp-szigeteken számos kínai háttérrel működő közlekedési projekt szűnt meg – hívta fel a figyelmet Maria Ela Atienza, a Fülöp-szigeteki Diliman egyetem politológusprofesszora. A Kínát nyilvánosan támogató tisztségviselők szavazóik elvesztését kockáztatják, mivel Manila és Peking között folyamatos a vita a dél-kínai-tengeri szuverenitás kérdésében. A USAID eközben majdnem 4,9 milliárd dollár értékben ruházott be az államban.
A másik, amiben a USAID előnyösebb volt, a projektpaletta, hangsúlyozza Naubakhar. Az amerikai támogatások ugyanis az infrastruktúra mellett a katasztrófaelhárításra, a szegénység csökkentésére és a környezetvédelemre is kiterjedtek. Japán, Dél-Korea és Nyugat-Európa segélyprogramjai azonban pótolhatják a USAID támogatásainak egy részét a világ szegényebb részein, ha az amerikai program teljesen megszűnik.
Trump és egyik fő tanácsadója, a milliárdos techvezér Elon Musk . Az amerikai elnök jelezte, hogy a tengerentúli kiadásokat szorosan az America First megközelítéséhez akarja igazítani. Szerinte ezek a pénzköltések nem hoznak értéket az amerikai adófizetők számára.
Ebben lehet némi igazság, amikor az ügynökség részéről olyan projektek bukkannak fel, mint 1,5 millió dollár az LMBTQ-mozgalom szerbiai csoportjának támogatására vagy 6 millió az egyiptomi turizmusra. Hétfőn, az X Spaces reggeli műsorban Musk azt mondta, a USAID „hihetetlenül elfogult politikailag” és „radikálisan baloldali ügyeket támogat világszerte – beleértve Amerika-ellenes dolgokat". „Nem egy kukacos almáról van szó, hanem egy köteg kukacról” – fejezte ki az ügynökségről alkotott éles véleményét.
A USAID leépítése mögött az előbbiek mellett Trump és Musk népszerűségének a további növelése is állhat. A közvélemény-kutatások ugyanis azt sugallják, hogy az amerikai szavazók a külföldön biztosított segélyek csökkentését támogatnák
– a Chicago Council on Global Affairs egészen az 1970-es évekig visszamenőleg megerősíti ezt.
Tekintettel az USA-ból származó finanszírozás aránytalanul nagy összegére, a segélyek esetében kieső dollármilliárdok kétségtelenül az egész világon éreztetik majd hatásukat.
A legfrissebb kormányzati adatok szerint az Egyesült Államok 2023-ban 68 milliárd dollárt költött nemzetközi segélyekre, és ennek több mint a felét – 43,4 milliárd dollárt – a USAID-en keresztül finanszírozták. Ezek többsége Európába – azon belül is főként Ukrajnába –, Eurázsiába és a szubszaharai térségbe áramlott. Az ügynökség 5 fő kedvezményezettje 2023-ban:
Hogy a USAID tevékenységének a nagyságát még jobban érzékeltessük, az említett 43,4 milliárd dolláros költségvetésből 10,5 milliárdot humanitárius segélyezésre fordítottak, ami meghaladja az amerikai kormányzat által külön ilyen jellegű projektekre fordított összeget (1. ábra) – ezzel a USAID a világ egyik legnagyobb humanitárius segélyező szerve.
A USAID-et 1961-ben hozta létre az Egyesült Államok John F. Kennedy rendelete alapján azzal a küldetéssel, hogy széles körű segélyezési projekteket működtessen világszerte. Tevékenysége az éhínség elleni küzdelemtől kezdve az egészségügyi és humanitárius segélynyújtáson át a fejlődő országok gazdasági kapacitásainak bővítéséig terjed. Konkrét közelmúltbeli példaként lehet hozni az Ukrajnában megsérült katonáknak nyújtott művégtagok finanszírozását vagy Afrikában az ebola terjedésének megfékezése elleni küzdelmet.
Az ügynökség körülbelül 10 ezer dolgozójának több mint a kétharmada a tengerentúlon munkálkodik, és a projektjeinek a jó része más, a USAID által alapított, vagy vele szerződésben álló szervezeteken és intézményeken keresztül valósult meg.
A USAID működésének a leállítása tehát dollármilliárdok eltűnését jelenti a nemzetközi segélyezési rendszerből. Ezzel együtt „nyilvánvaló, hogy az amerikai befolyás csökkenésével másoké növekedni fog, többek között Kínáé”
– tette hozzá Jayant Menon.
A USAID 1998-ban törvényileg önálló működési jogkört kapott. Ez azt jelenti, hogy Trump nem állíthatja le egyetlen tollvonással a tevékenységét, mivel ez számos bírósági és kongresszusi akadályba ütközhet. Igaz, most, hogy a kongresszus is a republikánusok kezében van, egy, a szervezet működésének felfüggesztéséről szóló törvény elfogadása valószínűleg nem okozna nagy gondot.
A Trump-kormányzat egyik terve az, hogy a USAID szervezetét beolvasztja a külügyminisztériumba, és annak egyik ágaként működteti tovább. Ezzel együtt jelentős költségvetés- és munkaerő-csökkentést terveznek az ügynökségnél – jelezte a BBC amerikai partnere, a CBS értesüléseire hivatkozva.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/AP/Evan Vucci
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Trump fiának is feltűntek az ukrán rendszámú luxusautók Monacóban.
A kiszivárgott részletek közül a legfájóbb pont a családokat érinti: a tervek szerint a GYED teljes felszámolása és az ingyenes gyermekellátás vége vár ránk. Hogy miért okozna a Tisza-csomag azonnali demográfiai összeomlást és hogyan nullázná le a jövő nyugdíjait is, azt konkrét számokkal bizonyítja Szalai Piroska elemzése.
Tarr Zoltán azzal vádolja a kormányt, hogy „igazságtalan áldozatot” kreál a külföldi támogatásból működő szervezetekből.
Az ukrán elnök szerint Moszkva már most hibrid háborút folytat Európa ellen.
Jelenleg mintegy egymillió ukrán menekült tartózkodik Lengyelországban.
Nem akármilyen csomag indul Ukrajnába.
Felkészülhetnek a lengyelek?
Fűtés, áram és víz nélkül maradt városrészek, rendkívüli üzemmód és pusztító hideg: az ukrán főváros kritikus helyzetbe került a téli hónapok kellős közepén.
