Mark Roesler, egy szellemi tulajdonjogokra specializálódott ügyvéd több mint háromezer hírességet képviselt, köztük Rosa Parkst és Malcolm X-et, de olyanokat is, akik már nem élnek, például Jerry Garciát. Roesler a technológiai változásokból profitált, különösen az MI fejlődéséből, hiszen a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó bevételek akár növekedhetnek is a hírességek halála után.
Élő vagy halott: a filmipar sem kivételezik
Az MI-technológia fejlődésével a filmes ipar is felfedezte a halott hírességek „újraélesztésének” lehetőségét. Travis Cloyd, a Worldwide XR vezérigazgatója James Deant is szerepelteti az éppen készülő Return to Eden című filmben – a régi felvételek, családi videók és egyéb archívumok alapján a gépi tanulás segítségével alkotják meg a hírességek digitális mását. Az így létrehozott „digitális embereket” további rétegekkel egészítik ki, például testdublőrökkel a bőrszövet és a mozgás szimulálására, valamint hangklónokkal, amelyek az eredeti hangot reprodukálják.
Hasonló eljárásokkal készült el korábban Paul Walker digitális megjelenése a Halálos iramban 7-ben vagy Peter Cushing CGI-változata a Zsivány Egyesben. Bár ezeket a projekteket vegyesen fogadták, a technológia fejlődésével egyre valósághűbbé és ezzel talán elfogadhatóbbá válnak ezek az eljárások.
Hol a határ?